A vallomása folytatása előtt nem csupán Gyárfásnak adott időt a gondolkodásra a pandémia, hanem a bíróságnak is, mert a Fővárosi Törvényszék Portik Tamás ügyével egyesített eljárása ellen a legfőbb ügyész, Polt Péter tiltakozást jelentett be. A Kúria azonban június elején elvetette a kifogásokat, így a legfőbb ügyész fenntartásai ellenére egyesíthető a két ügy. A gyilkosságra felbujtással vádolt elsőrendű vádlott mindeddig tagadta a felrótt bűnöket, s ezt a küzdelmét folytathatja a héten, miközben egy sajátos szabályozás miatt a vád szerint felbujtott Portik nem hallhatja az egykori médiamogul vallomását. Mindez korunk információs hátterével elég ellentmondásosnak tűnik; meglepő lenne, ha a más ügyek kapcsán már elítélt vádlott nem betűhíven értesülne Gyárfás kijelentéseiről.
A vád szerint az 1990-es évek közepén az egymást nyilvánosan is fenyegető vállalkozók vitája fokozatosan elfajult, és Fenyő János terhelő adatokat gyűjtött a riválisáról, illetve lejárató cikket közöltetett a Népszavában, míg ellenfele előbb 1997 szeptemberében Tasnádi Pétert bízta meg Fenyő likvidálásával, majd a feladatra Portikot is felkérte, aki végül meg is szervezte a gyilkosságot. Az ügyészség ötvenkét tanúval, okiratokkal, szakértőkkel és a Portik által rögzített hangfelvétellel igyekszik bizonyítani Gyárfás bűnösségét, aki ugyan elismerte komoly ellentéteiket, ám azt hangsúlyozta, hogy a Vico sajtóbirodalom tulajdonosával annak halála előtt rendezték ügyeiket.
A két médiavállalkozó között kirobbant üzleti harc kapcsán felvetődött, miszerint az MSZP egykori miniszterelnöke, Horn Gyula és belügyminisztere, Kuncze Gábor is mélyebben ismerhette az ellentéteket, sőt esetleg szerepük is lehetett a küzdelemben.
Magyar Hírlap
