Tiltja a BM, pedig életek múlhatnak rajta

Néhány perc alatt lángokban állt egy asztal, egy adventi koszorú gyertyája okozta a tüzet. A tűzoltók szimulálták a karácsonyi tűzeseteket. Ilyenkor minden perc számít. A központi, A 112-es segélyhívó azonban sokszor késleletei a riasztást - a Panaszkönyv című műsorunknak nyilatkozó tűzoltóparancsnok szerint., mivel az egy plusz állomás a segélykérő és a mentőalakulatok között.

„Korábban a riasztás a tűzoltóságnak úgy történt, hogy az állampolgár közvetlenül a tűzoltóságot hívta föl, a tűzoltóság híradó ügyeletese vette fel a tűznek a jelzését és már a jelzésfelvétel közben megnyomott egy nyomógombot, amivel riasztotta a tűzoltókat. Most az átalakított rendszerben ez úgy működik, hogy a 112-es operátor felveszi a tűzjelzést, ezt rögzíti egy elektronikus adatcsomagba, ezt az elektronikus adatcsomagot átküldi a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon a műveleti szolgálat megnézi, hogy hol van a tűz, mi van ott, milyen esemény történt illetve melyik tűzoltóságot riasszák oda, és ez után küldi el az adott tűzoltóságra oda a riasztást” – fogalmazott Leidinger István pomázi tűzoltóparancsnok.

A 112-es segélyhívó rendszer számítógép alapú, amely szintén lassítja a riasztást.

„Rengeteg olyan eset van, amikor hosszú perceken keresztül valaki, valamilyen oknál kifolyólag - mindannyian használjuk a számítógépes rendszereket - elveszik az információ, később jelenik meg az információ” – mondta el Vidó Attila, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének alelnöke.

Ráadásul a segítséget kérő emberek sokszor helyi zsargont használnak – olyan településrészek nevét mondják esetleg tájszólással, ami a hivatalos adatbázisokban nem szerepel.

„Egy olyan irodában, egy olyan műveletirányítási központban történik meg, ahol lehet, hogy az ottani művelet irányító nem is ismeri ezeket a helyi sajátosságokat és még egyszer mondom, úgy akar meghatározni, úgy fog, vagy úgy kell neki meghatározni egy fokozatot, hogy előtte ez ő még soha nem tette meg” – jelentette ki Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke.

A tűzoltók és a mentők szakszervezeti vezetői ezért azt szorgalmazzák, hogy a 112-es segélyhívó mellett párhuzamosan a 104, 105, 107-es számok is működjenek.

„A regionális területen dolgozó kollégák fogadnák az adott földrajzi területről érkező hívásokat. Itt a szaktudásuk, helyismeretük, rutinjuk gyors reagálást tenne lehetővé. Míg a 112-es hívószámot használhatná külföldi állampolgárok, vagy akár olyan magyar állampolgárok is, akik nem ismerik az egyéb segélyhívó számokat. Illetve alkalmas lenne arra is, hogyha a nemzeti segélyhívó számok foglaltak, akkor egy túlcsordulásos rendszerrel a 112-re futhatna be, mintegy pótmegoldásként a hívás” – mondta Illés István, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének alelnöke.

Illés István hozzátette: a párhuzamos rendszerhez az eszközök és a munkaerő is rendelkezésre áll, plusz költséget nem jelentene. A 112-es rendszert uniós előírás miatt 2012-ben vezette be Magyarország. De azt nem írja elő az európai közösség, hogy a nemzeti segélyhívók emellett nem működhetnek.