2024. 03. 28. Csütörtök Gedeon, Johanna napja
Jelenleg a TV-ben:

Paláver

Következik:

Híradó 17:00

Szakértők cáfolják a kormányt

Hír TV

2018. január 5., péntek 21:46, frissítve: péntek 23:00

Hiába kért kimutatást a Jobbik a kormánytól a Magyarországnak utalt uniós támogatások hatásairól – az ellenzéki párt nem kapott erről adatokat. Bár a miniszterelnök még decemberben is azt hangoztatta, hogy a magyar gazdaság növekedése uniós források nélkül is fenntartható lenne, a szakemberek ezt vitatják. Szerintük ráadásul fontos lenne a távol-keleti piacok helyett nagyobb hangsúlyt helyezni a közelebbi, nagyobb kereskedelmi partnerekre.

2010 óta követeli a Jobbik az uniós költségvetési mérleg adatait, amelyből kiderülne, hogy befizetőként mely területen profitál és hol veszít a magyar költségvetés. Z. Kárpát Dániel szerint az államkassza egyensúlya felborulna az EU-s pénzek nélkül.

A magyar gazdaság teljesítményéből, hogyha kivonjuk a küldő források felhasználásnak multiplikátor hatásait, illetőleg áttételes hatásait, akkor csúnyán mínuszos GDP-adatokat kapunk majdnem minden évben, majdnem minden szegmensben. Magyarország továbbra is a különböző autógyártó cégek szezonális ajánlataitól függ gazdasági teljesítmény tekintetében – mondta Z. Kárpát Dániel.

Andor László volt uniós biztos szerint nem az a nagyobb gond, hogy 2020-tól csökken a támogatások összege, hanem hogy az eddigi források felhasználása sem volt hatékony.

Elméletileg azért kellett volna sokkal jobban a jelenlegi időszakban fölhasználni az uniós forrásokat, hogy utána a vállalkozók, a cégek, a beruházók saját lábukra tudjanak állni és versenyképesek legyenek, de sajnos nem ez történik, nagyon sok forrás egyszerűen elfolyik, rosszul kerül fölhasználásra, és nagyon nehéz lesz majd pótolni akár hazai, akár külföldi erőforrásokból, hogyha tényleg kiesnek ezek a források – nyilatkozta Andor László.

Balázs Péter volt külügyminiszter a legnagyobb és legközelebbi kereskedelmi partnerekre fordítana nagyobb figyelmet.

Mi egy nemzetközi vérkeringés részeként tudunk fönnmaradni, ehhez az is hozzátartozik, hogy a termékeinket el tudjuk adni külföldön, hogy legyenek piacaink mégpedig nem ilyen álombeli, nagyon távoli, kockázatos és költséges piacok, hanem a lehető legközelebbi piacok, a szomszédaink, a nagy német piac és szuper óvatossággal az unión kívüli, egyébként fontos partnerek – mondta Balázs Péter.

Ráadásul, ha nem lenne Brüsszel és az uniós költségvetés, akkor az országnak hitelt kellene felvennie – mondja Csaba László közgazdász, aki kockázatosnak tartja, hogy a kormány az uniós támogatások gyors kiszórása érdekében nagy tételben finanszírozott előre különböző beruházásokat.

A kormányzat mintegy ezerötszáz milliárd forint értékben előfinanszírozott olyan pénzeket, amik nem jöttek be Brüsszelből, tehát majd be fog jönni, ha nem jön be, nem jön be. Én pályáztam, és előfordult, hogy nem jött be vagy később jött be, tehát ez egy kockázatosabb ügy, ezt a pénzt már elköltöttük, erre lehet még több adósságot csinálni, ilyen értelemben van mozgástér, és az igaz, hogy olyan közvetlen veszély, mint ami volt 1979-ben vagy 1982-ben, ilyen veszély a magyar gazdaságot nem fenyegeti, de azért, hogy finanszírozási kockázat van, az biztos – véli Csaba László.

A 2020 utáni uniós pénzügyi keretről egyébként idén kezdődnek a tárgyalások. Akárcsak a paksi bővítésnél, ebben az ügyben is a Mr. Oroszországnak becézett lobbista, a német Klaus Mangold a kormány fő tanácsadója. Aki szakmai tanácsaiért mintegy 150 millió forintot kap. Az ő feladata becslés készítése arról is, hogy Magyarország hogyan fog felzárkózni a fejlettebb tagállamokhoz, ha az uniós finanszírozás megfeleződik.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!