2024. 03. 28. Csütörtök Gedeon, Johanna napja
Jelenleg a TV-ben:

Paláver

Következik:

Híradó 17:00

Rekordösszegeket költ idén a kormány propagandára

2017. július 4., kedd 16:01, frissítve: kedd 17:13

Durván elszálltak a kormány propagandakampányainak költségei. Júliusig már 12,8 milliárdot költött az állam a kékplakátos kampányokra. Ebből a pénzből kijönne például az egyetemi hallgatók ösztöndíjemelése vagy a mentősök 10 százalékos béremelése.

Összeszedtük, milyen kampányokat indított a kormány az elmúlt három évben, ezek költségeit, és hogy ezek milyen nagyságrendű kiadásokat jelentenek. A hétvégén derült ki ugyanis, hogy a kormány legújabb, nevető Soros Györggyel riogató plakát- és reklámkampánya 5,7 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek. Ezzel ez az utóbbi évek második legdrágább kampánya, ennél egyedül a sikertelen kvótanépszavazás körüli hadjárat került többe. 2013 óta az a tendencia, hogy egyre többet költ a kormány a jól ismert kék plakátos kampányokra: míg a 2013-ban csupán egy kampányra („Magyarország jobban teljesít”) költöttek 800 millió forintot, csak idén már 12,8 milliárdnál tartanak a propagandakiadások.

Bár a cikkben csak a „kékplakátos” kampányok árát vizsgáljuk, megjegyzendő, hogy a kormányzati kommunikáció összköltségeinek körülbelül csak a felét teszik ki a kékplakátos kampányok: 2014 óta a teljes kormányzati kommunikációs gépezetre 50 milliárdot költött az állam, a plakátkampányok mellett különböző állami vállalatok reklámjaira, rendezvényeire (ebben a cikkben szerepel, pontosan mire költötték el az 50 milliárdot). Mindehhez hozzájönnek még a közmédia mintegy 77 milliárdos költségei is.

2013 óta tehát, csak a „kékplakátos” kampányokat számolva a kormány mintegy 25 milliárd forintot költött propagandára, és a tendencia alapján ez az összeg tovább növekszik majd. Ezek az összegek mindenképpen nemzetgazdasági nagyságrendűek. Érdemes a propagandára költött 25 milliárdot összehasonlítani olyan pénzekkel, amiket a közelmúltban követeltek emberek a kormányon.

Bőven kijönne belőle például az egyetemisták ösztöndíjának beígért, majd elmaradt emelése: a HÖOK szerint a hallgatók 119 ezer forintos normatíváját 172 ezer forintra kellene növelni. Az ösztöndíjakra jelenleg évente 31 milliárd forint áll rendelkezésre, ezt kellene 12 milliárddal emelni, tehát az eddigi propagandaköltségekből két évig lehetne minden hallgató emelt ösztöndíját fedezni.

Az idei, féléves propaganda-költségvetésből kijött volna a mentősök 10 százalékos béremelése erre az évre (7,5 milliárd forint), valamint több tízezer egészségügyi dolgozó emelt alapdíja, az eredetileg tervezett, de csak félig bevezetett életpályamodell alapján – a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint ez nagyjából 10 milliárdos költség lett volna. Ha nem csak a „kékkampányokat” számoljuk, a kormányzat kommunikációs költségei bőven fedeznék például a metrós beléptetőkapuk évek óta halogatott megvételét és üzembe helyezését (35 milliárd forint).

Rogán bizalmasa gazdagodott

Mai szemmel 2013-ban még szerényen költött a kormány saját maga reklámozására. A már említett „Magyarország jobban teljesít” szlogenű kampány 800 millióba került (a számokat bruttóban adjuk meg), amiben benne voltak a plakáthelyek, tévés spotok és szórólapok költségei is. A kampányra kiírt közbeszerzést a Rogán Antalhoz közel álló Csetényi Csaba cége nyerte meg, ami annak grafikai elemeit és a levédett szlogent később ingyen átadta a Fidesznek, mely azt – a bujtatott kampányfinanszírozás gyanúját felvetve – felhasználta a párt hivatalos választási kampányában, immár Fidesz-logókkal ellátva a kék plakátokat.

2015-ben, az előző kampány sikerén felbuzdulva már hat különböző kampányt is elindított a kormány. Először a Széchenyi 2020 program pályázatait reklámozták 889 millióból, ezután indult a „Magyarország erősödik” kampány, a 2013-ashoz hasonlító kék plakátokkal 475 millióból. Az évben a legnagyobb kampány a bevándorlásról szól nemzeti konzultáció reklámozása volt, ez volt az első ilyen, ami nem összetévesztendő a 2017-es, nagyjából azonos témájú konzultációval, ez 960 millióba került.

Egy háborús, egy sikerjelentéses

Ekkor már körvonalazódott az Orbán-kormány által közszolgálati hirdetésként tálalt, közpénzből fizetett kampányok tematikája. A következő években kétféle kampány váltotta egymást: egy sikerjelentéseket tartalmazó, a kormány gazdasági intézkedéseit dicsérő kampány és az aktuális ellenséggel riogató, annak üzengető háborús propagandakampány. 2015-ben két, menekültekkel kapcsolatos kampány között még elfért „a magyar reformok működnek” című, 380, 600, illetve 800 millió forintért. Ebben az évben kormányzati kampányokra összesen 4,1 milliárd forint ment el.

2016-ban mindent felülírt a kvótanépszavazás, ez meglátszott a kampányköltségeken is. A népszavazási „tájékoztató” kampányra összesen több mint 10 milliárd forintot költöttek (a pontos összeg nem ismert, mivel ennek egyes elemeinek költségeit nem hozták nyilvánosságra). Bár a kampány hosszabb és intenzívebb volt, mint a korábbiak, mégis meglepő, hogy több mint tízszer annyiba került, mint például a „Magyarország jobban teljesít”-kampány 2014-ben. Pedig mindkét esetben multimédiás kampányról volt szó, az üzenetet tévéreklámokban, plakátokon és postai levélben is hirdették.

5,7 milliárdba kerül a kormány legújabb médiakampánya
5,7 milliárdba kerül a kormány legújabb médiakampánya

Ez utóbbit érdemes közelebbről is megvizsgálni: 2013-ban elvileg minden háztartásba eljuttatták a „Magyarország jobban teljesít” című szórólapot, ezzel együtt az egész kampány – plakátokkal, tévéreklámokkal együtt – kijött 800 millióból. 2016-ban viszont – ahogy azt a kormány közölte is – csak a hasonló levelek kipostázása egyedül többe került, mint a 2013-as kampány egésze: 1,1 milliárd forintba. Az igencsak túlárazottnak tűnő kampányon egyébként ismét Rogán bizalmasa, Csetényi Csaba cégei kerestek.

2016 végén a kvótakampányt ismét egy sikerjelentéseket tartalmazó kampány követte, ezúttal viszonylag szerény, 180 milliós költségvetésből, ennek az eredményei voltak az újabb „a magyar reformok működnek” feliratú plakátok. Ez viszont csak a beharangozója volt a 2017 elején induló, immár 3 milliárdba kerülő újabb „Magyarország erősödik” című kampánynak.

2017 már most biztos, hogy rekordév lesz a propagandakiadások szempontjából. Alig volt vége az előző kampánynak, már el is indultak az újabb nemzeti konzultáció reklámjai, az „Állítsuk meg Brüsszelt” szlogenű plakátok, tv-spotok, szóróanyagok, 4,1 milliárd forintból (ebben benne volt a konzultációt követő köszönőplakátok ára is). Ennél is többe, 5,7 milliárd forintba kerül a most induló Soros-kampány.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!