2024. 03. 29. Péntek Auguszta napja
Jelenleg a TV-ben:

Radar

Nem tudta követni a vizes vb drágulását? Itt van mindenre a válasz!

2017. szeptember 12., kedd 15:40, frissítve: kedd 16:31

Követhetetlen módon, sokszor óráról órára drágult a vizes világbajnokság. A Hír TV online rendet tett a számok között és szakértők segítségével vizsgálta meg, hogy mennyit profitál hazánk a világverseny megrendezéséből.

2017. július 14. és 30. között rendezték meg Budapesten és Balatonfüreden a vizes világbajnokságot. A rendezvényt nagy várakozások előzték meg, mindenkit érdekelt, hogy hazánk milyen sikerrel képes megszervezni egy ekkora eseményt. Nyilván megkerülhetetlen volt a vizes vb politikai szempontból is, az Orbán-kormány presztizskérdést csinált az ügyből. A miniszterelnök ugyanis olimpiát akart, egy első igazi közép-európai olimpiát, ahogy ő fogalmazott még 2016-ban a riói ötkarikás játékok idején.

Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja a vizes sportokat összefogó nemzetközi szövetség (FINA) elnöke, Julio Cesar Maglione (b) gratulációját. Jobbról Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség elnöke
Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja a vizes sportokat összefogó nemzetközi szövetség (FINA) elnöke, Julio Cesar Maglione (b) gratulációját. Jobbról Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke
Fotó: Kovács Anikó

A semmiből jött, azóta párttá alakult Momentum Mozgalom összegyűjtött 266 ezer aláírást azért, hogy írják ki a népszavazást az olimpiarendezésről. A kormány nem akart kockáztatni, némi hezitálás után visszavonta a pályázatot, mondván, az hatalmas presztizsveszteség lenne Magyarország számára – „nem tarthat fenn elhúzódó, vereségre ítélt pályázatot”.

A miniszterelnök olimpia nélkül maradt.

A sport pedig fontos, főleg, ha választást akar nyerni egy párt, ugyanis összetartó erő lehet, képes arra, hogy kialakítson egy nemzeti összetartozást, nemzeti büszkeséget az emberekben, amiből egyértelműen a hatalom kovácsol hasznot azzal, hogy a meglévő szavazóit még jobban magához köti, valamint a bizonytalanokat is meg tudja „szólítani” így. Jól jött tehát a vizes vb megrendezése.

A vizes vb megnyitója, több mint 3,4 milliárd forintból.
A vizes-vb megnyitója, több mint 3,4 milliárd forintból.
Fotó: Hír TV

Az olimpiák vagy más hasonló volumenű világversenyek esetében többször találkozhattunk azzal, hogy gondok voltak a kiegyensúlyozott költségvetéssel, valamint a létesítmények, infrastruktúra későbbi hasznosításával is. A 2016-os olimpia házigazdája Rio de Janeiro például egymilliárd eurót kapott gyorssegély címén közvetlenül a rendezés előtt.

Noha egy világbajnokság kisebb erőforrásokat igényel, mint egy olimpia, a magyar fővárosban és a Balatonnál rendezett sportesemény is így reflektorfénybe került. A vizes világbajnokság esetében 40 milliárd forintos költséggel számoltak a szervezők, aztán mint valami lavina, elindult a drágulás: legutóbb egy napja lehetett arról hallani, hogy a Nemzeti vágta miatt csaknem 80 millióval nőttek a költségek, bár a versenynek már régen vége.

A kiadásokat és a pluszköltségeket a Hír TV online tételesen szedte pontokba, érdemes megtekinteni az anyagot.


„Nagyon sokféle szám kering, én 180 milliárdról is hallottam. A legnagyobb probléma, hogy ezek a költségek menet közben jöttek” – ezt már Szabados Gábor sportközgazdász mondta portálunknak. „A Duna Aréna például 40 milliárdba került. Amikor a projekt elindult, olyan számokat mondtak, amik a mostani összegekkel köszönő viszonyban sincsenek. A Duna Aréna költségeiről is konkrét tervek nélkül beszéltek. Ez volt az első kommunikációs hiba, emiatt mindenki könnyen mutogathat vissza” – tette hozzá Szabados.


Úgy látja, a szervezői kommunikációra jellemző volt még a közvetlen és közvetett költségek differenciálásának hiánya. Szabados Gábor szerint „sok olyan költség tartozik a vb-hez, ami nem közvetlenül a vb költése. Ezeket mindenki úgy könyveli el, hogy megint nőttek a költségek. Ha az elején kiállnak konkrét tervekkel és azt viszik végig, az jobb lett volna, bár nyilván minden egyes tétellel lehet vitatkozni”. A sportközgazdász emlékeztetett: a kormány soha nem közölt komplex és részletes költségvetést, a média arra kényszerült, hogy ezeket a Magyar Közlönyből vagy kormányhatározatokból ollózza össze.

Megérte?

Arról, hogy nyert-e Magyarország a vizes vb-vel, a szakértő azt nyilatkozta, érdemes különválasztani a rendezési költségeket és az infrastrukturális beruházásokat. „Az infrastrukturális beruházásoknak akkor van értelme, ha azokat ki tudjuk használni, hiszen ezek megtérülése az utóhasznosításból fakad, például világeseményeket lehet rendezni, vagy az emberek kikapcsolódás céljából is használhatják őket. Az infrastrukturális beruházások megtérülési ideje nyilván nem 1-2, hanem legalább 10 év. Nem is kell feltétlenül anyagi megtérülésről beszélni, inkább társadalmi hasznosságról. A költségek másik nagy része a rendezési költségek, amit egy nagy országimázskampánynak kell tekinteni” – szögezte le a sportközgazdász.

Pörgött a turizmus?

A Kamara Online a KSH adatai alapján hétfőn közölt cikket arról, hogy a Budapest–Közép-Duna-vidéken csökkent a külföldi vendégek száma tavalyhoz képest. A portál írása szerint elképzelhető, hogy pont a verseny miatt szállt meg kevesebb turista hazánk fővárosában. Megkérdeztük a témában Flesch Tamást, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének általános alelnökét. Arra voltunk kíváncsiak, hogy valóban kevesebb külföldi érkezett-e hozzánk, és ha igen, akkor a vizes vb-nek köszönhető-e az elmaradásuk. Flesch szerint azonban erről szó sincs. „A júliusi időszakra már kijöttek a KSH-adatok. A saját szállodáinkon belül tudtuk, hogy Budapest vonatkozásában 30-36 százalékos emelkedés történt, amit elsősorban a Forma–1 és a FINA eredményezett. Vidéki szállodák esetében Balatonfüred és környéke profitált nagyon sokat, országos szinten is szép számok jöttek ki, közel 20 százalékos a növekedés” – jelentette ki.

A győztes Hosszú Katinka a női 200 méteres vegyesúszás elődöntője után a 17. vizes világbajnokságon a Duna Arénában
A győztes Hosszú Katinka a női 200 méteres vegyesúszás elődöntője után a 17. vizes világbajnokságon a Duna Arénában
Fotó: Kovács Tamás / MTI

Összességében tehát elmondható, hogy a vizes vb drasztikusan drágult, az eredetileg tervezett keret többszörösénél járunk (ne felejtsék el megtekinteni a kiadásokat összefoglaló írásunkat), és még ki tudja, hogy hol a vége. Ugyanakkor az is körvonalazódik, hogy ha anyagilag nem is az elkövetkezendő években fog megtérülni a rendezés, de társadalmilag lehet nagyon is hasznos. Továbbá a vb-re/vagy az után (ilyen is volt – a szerk.) elkészült infrastruktúra egy részét például a 2024-es vizes rövidpályás világbajnokság alatt ismételten használatba veszik.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!