„Minden kolléga próbálja ki, milyen független médiában dolgozni”
Hír TV
2018. április 11., szerda 20:31, frissítve: szerda 20:50
„Kipróbáltuk és mindenkinek ajánlom, az összes kollégának, aki a médiában dolgozik, hogy próbálja ki pár évig, hogy milyen független médiában dolgozni.”
Így búcsúzott kedd éjfélkor a Lánchíd Rádió. A csatorna 11 év után finanszírozási gondok miatt szűnt meg.
Hasonló okok miatt Simicska Lajos egy másik médiavállalkozása is bezárt: a Magyar Nemzet szerdán jelent meg utoljára. A 80 éves lap a német megszállást és '56-ot is túlélte, az újabb Fidesz kétharmad után hallgatott el. Munkatársai abban bíznak, hogy nem végleg.
A búcsúszámban azt írták: hiszik, hogy Magyarországon létezhet még demokrácia és pártatlan tájékoztatás, és remélik, visszatérnek.
Nem sok jó
„Ne áltassuk magunkat! Nekünk nem a vérszegény ellenzéki pártocskákkal kell megküzdenünk, hanem egy birodalommá szervezett nemzetközi hálózattal. Külföldi konszernek és belföldi oligarchák által kitartott média, hivatásos béraktivisták, bajkeverő tüntetésszervezők, a nemzetközi spekulánsok által fizetett NGO-k hálózata, amit Soros György neve fog össze és ő testesít meg. Ezzel a világgal kell megküzdenünk, hogy megmentsük a sajátunkat” – hangoztatta Orbán Viktor március 15-i beszédében.
A miniszterelnök a kampányban többször egyértelművé tette:a kritikus hangú sajtóra nem sok jó vár egy újabb Fidesz-győzelem után.
A kormánytól független sajtó további szűkülésére számít az újabb kétharmad után a Magyar Újságírók Szövetségsének elnöke. „Amire szükségük van, azt megpróbálják megszerezni, ezt láttuk például az Origónál vagy a megyei lapoknál. Ennek van egy nagyon egyszerű receptje, hogy akár egy irracionális árat is ajánlanak. Ugye ezek a vásárlások mindig valamilyen formában közpénzből történnek” – fogalmazott Hargitai Miklós.
Folytatják
Kedden az Index kérdésére a német tulajdonú RTL Klub tévécsatorna és 24.hu-t kiadó Centrál Médiacsoport is úgy nyilatkozott: folytatják. Az Indexnél sem terveznek változást. A médiakutató szerint azonban gazdasági intézkedésekkel is szűkítheti a hatalom a kormánytól független nyilvánosságot.
„Még tovább koncentrálódnak az állami reklámköltések, esetleg a reklámadó szintje ismét emelkedik.”
A 444.hu példáját követve a választások után a Hvg.hu portál is gyűjtést indított: működésükhöz olvasóiktól kérnek támogatást. A szakértő szerint azonban a kétharmad birtokában a kormány közvetlen lépésekkel is ellehetetlenítheti a szerkesztőségeket.
„Médiatörvényt lehet változtatni, alkotmányt lehet változtatni, ad abszurdum meg lehet szüntetni konkrét médiatermékeket, ugye szó volt a sajtókamara bevezetéséről. Elképzelhető, hogy innentől valamiféle engedélyhez kötik majd az újságírói munka végzését” – mutatott rá Urbán Ágnes médiakutató.
Az utóbbi években sorra kerültek kormányközeli kézbe a magyarországi médiumok: minden megyei napilap, az Origo, a Bors, a Figyelő, a TV2 és az Echo Tv is Fideszhez hű vállalkozóhoz került. A médiakutató szerint mára a közéleti tartalmat szolgáltató orgánumok 60-70 százaléka áll kormányzati befolyás alatt.
