Milliókat kaphatnak a magánnyugdíjasok

„Aki visszalép a magánnyugdíj-rendszerből az állami rendszerbe, annak továbbra is lesz egyéni számlája. De az egyéni számlavezetés csak a nyugdíjrendszerben jelent garanciát, a magánnyugdíjrendszerben nem. Az állami rendszerben az egyéni számlavezetés biztonságot, garanciát jelent, és egyúttal a befizetések nyomon követését is lehetővé teszi” – így érvelt a kötelező magánnyugdíjpénztárak felszámolása mellett a miniszterelnök a 2010-es kormányváltás után, azt ígérve, hogy a magánkasszák ugyan megszűnnek, mindenkinek lesz az állami tb-rendszerben is egyéni számlája. Utóbbi nem valósult meg, a magánnyugdíjpénztárak mintegy 3000 milliárd forintos vagyona viszont az állami tb-rendszerbe került. Az egykori 3 millió tagból 58 ezer tartott ki a még meglévő négy magánpénztár mellett.

A Világgazdaság összegzése szerint ők jártak jobban, megérte bent maradniuk, ugyanis a kasszák befektetései az állampapíroknál és a hazai tőzsdénél is jobban teljesítettek. Így látja a szakértő is.

„Érdemes az év végi adatokat figyelembe venni, az látszik, hogy öt év alatt nagyjából 8-8,5 százalék volt az infláció, addig egy átlagos tagnak 50 százalékkal hízott a vagyona, amit persze árnyal az, hogy éppen milyen portfólióban volt a pénze. De még a leggyengébben teljesítő portfóliók is hozták a körülbelül 30 százalékos hozamot öt év alatt. Tehát mindenképp jó döntés volt anyagilag, hogyha valaki pénztártag maradt” – mondta Lovas Judit, az Azénpénzem.hu felelős szerkesztője.

Óvatosabban fogalmaz a magánnyugdíjpénztári hozamokról Simonovits András. A kutató szerint a tagok nem bízhatják el magukat, hiszen a megtakarításaikra többnyire magas kockázatot vállaltak, ráadásul évek óta késik a kabinet azzal a szabályozással, amely a nyugdíjkort elérő emberek járandóságának folyósítását részletezné.

„A kormány mulasztásos törvénysértésben van. Két lépésben meghozták ezeket a nyugdíjpénztári szabályokat, hogy lehet maradni, de nem mondták meg, hogy aki nyugdíjba megy, az hogy juthat hozzá az ottani tőkéhez. Az a gyanúm, hogy a legtöbb ember azt hiszi, hogy ezt egy összegben fölveheti. Remélem, hogy a kormányzatnak lesz annyi esze, hogy valamilyen életjáradékoltatási rendszert kidolgoz” – fogalmazott Simonovits.

A magánnyugdíjpénztárak azonban egyelőre nem fizethetnek járadékot a nyugdíjba vonuló tagjaiknak. A Világgazdaság információi szerint egyébként eddig csak a Horizontnak sikerült felhalmoznia az ehhez szükséges tartalékot. A pénztár be is nyújtotta a jegybankhoz a járadék folyósítására vonatkozó engedélykérelmet, a pozitív válaszra azonban egyelőre hiába vár.