Tüntetés: nem mindegyik méz az, aminek látszik

Az újságírók személyesen tapasztalhatták meg, hogy mi a különbség a magyar és a kínai importtal összekevert méz között. Hazai és német laboratóriumi vizsgálatokkal igazolja az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, hogy a kínai mézből hiányoznak olyan összetevők, amelyek a természetes hazai mézben megvannak.

A méhészek jövő pénteken nemcsak Brüsszelben demonstrálnak a kínai import ellenőrzéséért, hanem az egyik budai plázánál is. „Ebben a bevásárlóközpontban van egy olyan üzlet, amely egy multinacionális áruházláncnak a része, és az OMME Brémában vizsgálatokat végeztetett a kevert mézekre, és hát ebben az üzletben található kevert méz, illetve ennek az üzletláncnak szerepe van a kínai mézek felhasználásával készült kevert mézek felhasználásában” – mondta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Mészáros László.

1600 forintot kérnek egy 850 grammos magyar mézért az üzletekben. Ugyanekkora kiszerelésben 1100 forintért is kapni már olyan mézet, amelyhez kínai importmézet kevertek. „Mitől méz a méz? Attól a több száz értékes komponensétől, melyet a természetből hoz, és amely annyira hiányzik a táplálkozásunkban a finomított élelmiszerek miatt. Ezért méz a méz. Hogyha ez ebben a termékben nincs benne, csak pár komponens, akkor nem mézet vettünk, hanem lehet, hogy csak cukrot vettünk, és lehet, hogy nem is támogattuk, hanem rontjuk az egészségünket vele” – fogalmazott a Kaposvár és Térsége Méhész Egyesület tagja, Takács Ferenc.

A fogyasztó hiába nézi meg a címkét, abból csak annyi derül ki, hogy keverék mézet vett, az már nem, hogy milyen keveréket, mert a méz eredetét nem kell feltüntetni. A magyar méhészek szerint Kína természeti adottságai alkalmatlanok évi 452 ezer tonna méz elállítására. Ez több mint az Egyesült Államok és Európa termelése együttvéve.