2020. október 20.,
kedd, Vendel napja

Magyar aggályok az európai ügyészséggel kapcsolatban

2016. december 21., szerda 10:40, frissítve: szerda 12:56

Több tagállam mellett Magyarország is elutasítja az európai ügyészség létrehozásának tervét. Az igazságügyi miniszter szerint már két uniós szervezet is van, amely a korrupciógyanús eseteket vizsgálja. Több ország azért nem szavazná meg a szervezet létrehozását, mert a tagállamok jogköreit féltik.

Csorbítaná a tagállamok jogosítványait – több politikus is ezzel az indokkal utasítja el az Európai Ügyészség létrehozásának tervét. A svédek már bejelentették hogy nem szavaznák meg, Hollandia és Magyarország mellett pedig a lengyelek, a finnek és az észtek is jelezték hogy aggályaik vannak.

Trócsányi László igazságügyi miniszter szokásos éves meghallgatásán azt mondta: nem érné meg, és nem is lehet egy olyan ügyészséget létrehozni, amivel több tagország sem ért egyet, ráadásul az Európai Csalás Elleni Hivatal, vagyis az OLAF, és a Eurojust nevű uniós ügynökség is foglalkozik az EU korrupciós ügyeivel.

Az európai ügyek bizottságának MSZP-s tagja szerint nem lenne baj, ha az unió rálátna a magyar gazdasági bűnözésre. „Az európai ügyészségnek lennének kötelező hatáskörei, miniszter úr olyan nagy ívben elkerülte, hogy erről valami véleménye lenne, amit mi tudjuk, hogy nem lehet, mert a kormányzat álláspontja az, hogy nem szabad beengedni semmit ilyen tekintetben, mert akkor elmúlna a hazai jogalkalmazásnak a privilégiuma” – jegyezte meg az ülésen Józsa István szocialista országgyűlési képviselő.

Trócsányi László szerint nem egyértelmű, hogy a már meglévő intézményeknek rendelnék alá az új ügyészséget, vagy egy önálló szervezet jönne létre. Utóbbi szerinte a párhuzamosságok miatt akár gyengíthetné is a már működő, hasonló profilú uniós szervezeteket.

„A Eurojust azt mondja, kérem szépen, megmutatták éves beszámolójukat, hogy van egy kiváló intézmény. Ebből az intézményből elbocsátások lesznek, és csökkentik a költségvetésüket. Ugyanez az OLAF-nál. Mind a két jelenlegi intézmény, ami ezzel foglalkozik, ugye, kényszerből mosolyog, mert az ő szerveztük leértékelődik. És egy hatékonyság kérdés merül fel mindig a vitába. Kettőből lesz három, hogy mikor, nem tudjuk, de a kettőnek biztos hogy csökkenni fog a jelentősége” – jegyezte meg az igazságügyi miniszter.

Trócsányi László hozzátette, hogy az OLAF-ra építve gyorsabb jogszabályi módosításokkal, hatékonyabban lehetne fellépni a korrupció ellen.