Szó sincs róla, hogy Orbán megenyhülne
2017. szeptember 11., hétfő 16:28, frissítve: hétfő 18:23
Mint arról mi is beszámoltunk, a frankfurti lap vasárnap arról írt, Orbán Viktor a jövő évi választás után hajlandó lehet a kompromisszumra kvótaügyben. A konzervatív újság forrásai szerint a magyar kormányfő szűk körben már többször jelezte, hogy átgondolhatja a migránsok befogadásának kategorikus elutasítását, ha biztosítva van a külső határok védelme.
A lap arról is írt, hogy megállapodás körvonalazódik a menedékkérők uniós országok közötti elosztásáról. Az új elképzelés szerint ha egy ország elérné kvótája felét, azon felül minden egyes menekült befogadását kiválthatná egy határvédelmi vagy menekültügyi szakember áthelyezésével a segítségre szoruló országba.
A Kormányszóvivői Iroda idézi Kovács Zoltánt, aki a FAZ cikkét úgy kommentálta: az egy német választási lufi, és egy szó sem igaz belőle. „Magyarország elvi alapon, elvi okokból ellenzi a beletelepítési kvótát, a magyar kormány és miniszterelnök álláspontja szerint ugyanis egy olyan szabad ország, mint Magyarország, nem engedheti meg magának, hogy mások döntsék el, kik jöjjenek az ország területére” – így Kovács.
Következmények
Meg kell vonni az uniós pénzeket Magyarországtól, ha nem tartja be a kvótaperben hozott ítéletet – jelentette ki a német igazságügyi miniszter. Heiko Maas a DPA hírügynökségnek adott interjúban azt mondta, aki menekültkérdésben megbontja a európai egységet, az anyagi kérdésekben se számítson szolidaritásra. A baloldali politikus szavaira Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reagált. A tárcavezető a német választási kampány részének tartja a nyilatkozatot. Szerinte az Európai Unió Bíróságának ítélete nem kötelezi a kormányt bevándorlási politikája megváltoztatására. Bővebben>>>
Buktuk |
Elbukta a kvótapert a kormány, az Európai Unió Bíróságának döntése szerint Magyarországnak igenis el kell bírálnia 1294 menedékkérő kérelmét Olaszország és Görögország helyett – az indoklás szerint a felperesek érvei nem állták meg a helyüket. A pert a magyar és a szlovák kormány indította az Európai Tanács 120 ezer menekültet elosztó, 2015. szeptemberi határozata ellen. A kvótaszabályokat egyébként minősített többségi szavazással elfogadták az uniós belügyminiszterek, de a magyar, a cseh, a szlovák és a román fél ellene voksolt. |