2019. november 18.,
hétfő, Jenő napja

Kik lesznek az állami tulajdonú vízterületek kezelői?

2016. január 20., szerda 11:08

Február végéig eldől, kik lesznek az állami tulajdonú vízterületek kezelői, a Balaton esetében azonban ez nem kérdés, ahogy eddig, úgy a következő 15 évben is a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. marad a tó vízhasznosítója. A balatoni horgászrend több pontban változott idén, a jegyárak viszont most sem emelkedtek.

Összevonták a különféle dokumentumokat, mostantól az állami jegy a fogási napló első oldala, az utolsó oldal pedig az egyesületi tagváltásra szolgál. Abban azonban nincs változás, hogy a horgászathoz ezentúl is érvényes állami és területi jegy szükséges.

„Az új fogási napló az idősebbek számára is könnyebben kezelhető, mert annyira picik voltak a naptári napok, amelyeket kötelezően be kellett ikszelni a horgászati napokhoz, hogy nem lehetett jól látni. Még az sem látta, akinek jó szeme van. Most azért két lapra elhelyezve, akár karika, akár x, de el lehet helyezni” – mondta Bertalan Ferenc, a Balatoni Regionális Horgász Egyesület elnöke.


A horgászok azonban nem feltétlenül örülnek, mert januártól mindenkinek kötelező a MOHOSZ-tagság, ami szintén pénzbe kerül. Januártól változott a balatoni horgászrend is. Az eddig kevés figyelmet kapott sügéreket mostantól jobban óvják, csak a 15 cm-nél nagyobbakat és naponta legfeljebb 2 kilót szabad belőlük hazavinni. A menyhalra egyáltalán nem szabad horgászni, és tilos a hármashorog használata is. „Sajnos a Balatonon elég népszerű volt, főleg a süllőző horgászok körében a hármas horoggal való ragadozóhal-horgászat, amelynél általában benyeletik a hallal a horgot, így hogyha túl kis halat fognak – tehát méreten aluli süllőt fognak –, akkor a halnak nagyon kicsi az esélye a túlélésre, a hármashoroggal a torkában jó eséllyel elpusztul” – fogalmazott Nagy Gábor horgászati ágazatvezető.

2015 a behúzós horgászat, vagyis a bojlizás próbaéve volt a Balatonon. Az eddigi tapasztalatok jók, a szabályokat itt is módosították. A tó déli oldalán a sekély víz miatt 100 méterrel beljebb lehet vinni a felszerelést, a 80 cm-nél nagyobb pontyokat pedig tilos megtartani. „Ezeket a halakat, akik kifogják – nem feltétlen kell bojlis horgásznak lennie –, ha bármilyen más módszerrel, a halakat vissza kell engedni a Balatonba. Ezzel várható, hogy a következő években folyamatosan gyarapodni fog ez a szép, nagytestű pontyállománya a Balatonnak” – nyilatkozta Tulipán Tibor horgászturisztikai menedzser.

A balatoni horgászjegy 5 éve nem drágult. Egy teljes körű területi engedély idén is 55 ezer forintba kerül, a partközeli pedig 23 ezer forint, ha január 31-ig kiváltják.