Emlékmű a szovjet kényszermunka áldozatainak
2015. október 14., szerda 11:21, frissítve: csütörtök 14:32
Szovjet emlékmű áll Budapest belvárosában, a Szabadság téren. Elbontását a rendszerváltozás óta rendszeresen sürgetik pártok, civil szervezetek, de az obeliszket kétoldalú államközi egyezmény védi. A téren áll a német megszállás áldozatainak sokat bírált emlékműve. És itt állítanák fel a szovjet megszállás áldozatainak emlékművét is. „Akkor lenne megfelelő helyen, ilyen egymással szembenéző emlékhely, ha oda lehetne helyezni, ahol most a lebonthatatlan szovjet dicsőséget hirdető emlékmű van” – fogalmazott Boross Péter volt miniszterelnök.
A Szabadság téren a szovjet emlékműnek is helye van – mondta a Politikatörténeti Intézet főigazgatója. Az általa vezetett szervezet a kommunista hatalomátvétel után alapított Párttörténeti Intézet jogutódja. „Nemzeti szégyennek tartanám, hogyha a Szabadsági téri szovjet emlékmű elkerülne a helyéről. Magyarország kiírná magát az európai nemzetek sorából ezzel az aktussal” – nyilatkozta a Politikatörténeti Intézet főigazgatója. Földes György szerint a szovjet megszállásért a Horthy-rendszer is felelős. „Én semmi olyan emlékművet nem tudok támogatni a magam részéről, amely elhomályosítja annak a magyar politikai elitnek és katonai erőknek a felelősségét, amely bevitte ezt az országot a második világháborúba” – szögezte le az igazgató.
A XX. század magyar történelmét kutató kormányzati intézet főigazgatója szerint megkerülhetetlen, hogy Magyarország emléket állítson a szovjet kényszermunka áldozatainak. „Úgy vélem, hogy Magyarország huszadik századi történelmében, a Gulag, Gupvi, málenkij robot és sok mindenben, összefoglalható események megkerülhetetlenek, és a nemzet kötelezettsége, az ország kötelessége, hogy emléket állítson az elhurcoltaknak” – hangsúlyozta a Veritas Intézet főigazgatója, Szakály Sándor.
A szovjet megszállás áldozatainak emlékművét a tervek szerint 2017 februárjában avatnák fel, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján.