2011. április 25-én, húsvét hétfőn írta alá az azóta lemondott köztársasági elnök az új alaptörvényt, amelynek szövege Szájer József laptopján íródott. „Az alaptörvény elfogadásának 5. évfordulóján nem tudom nem azzal kezdeni, hogy visszanevessek azoknak a szemében, akik akkoriban nemcsak kigúnyolták Magyarország legfontosabb közjogi dokumentumát, de egyidejűleg azt is megjósolták, hogy az tiszavirág életű lesz, nem éri meg a holnapot, mert mint alkalmatlan tákolmány, hamarosan össze fog omlani – szó szerinti idézet – mert jóslatuk nem vált be” – mondta Szájer József, fideszes európai parlamenti képviselő.
„A mosoly nem lehet sem kárörvendő, sem kaján, úgyhogy mindenkit arra kérek, hogy győzze le az erre irányuló gerjedelmét. Mert lehetne ilyen irányú gerjedelme, mert az alkotmány nem vitában született meg, hanem csatában” – fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök ünnepi beszédében arra is kitért, hogy a kétharmados többség birtokába elfogadott alaptörvény választ ad arra is, hogy a magyarok hol tartanak és hová szeretnének eljutni. „Magyarországnak van egy korszerű alaptörvénye, az EU-nak nincs ilyenje, és talán jellegéből fakadóan nem is lehet. Ezért a magyarok, szemben Európával, meg tudják fogalmazni, hogy honnan jönnek, hol állnak és hová szeretnének eljutni. Ezzel szemben Európa tagadja, hogy honnan jött, nem akarja beismerni, hogy hol tart, időhorizontja pedig olyan rövid, hogy nem is keresi arra a kérdésre a választ, hogy hova vezet mindaz a politika, amelyet most folytat” – hangsúlyozta a kormányfő.
A házelnök az ellenzéki és külföldi bírálatokra emlékeztetett. „Az alaptörvény ellenzői által jósolt jogállami apokalipszis elmaradt, a jó vagy rossz szándékú aggályokat, az alantas félelemkeltés és hisztéria indokoltságát maga az élet cáfolta. Az alaptörvény minden tekintetben betölti rendeltetését. Hatálya alatt demokratikus parlamenti választásra került sor, új kormány alakult, a városok, falvak, megyék is megválasztották elöljáróikat. A politika napi vitáitól független intézmények a jogállami működés biztonságot adó rendjében végzik feladatukat” – jelentette ki Kövér László.
Az ellenzéknek viszont továbbra is a keretekkel van gondja. A Liberálisok szélnek eresztett lufikkal szimbolizálták, hogy szerintük mennyit ér az alaptörvény. „Tarthatatlan, hogy ez az alaptörvény minden egyes ember életébe olyan szinten akar beleszólni, hogy meghatározza azt is, hogy milyen nemi identitással kell rendelkezni, milyen vallást kell gyakorolni” – mondta Sermer Ádám, a Liberális Fiatalok Társaságának elnöke.
A szocialisták az illiberális állam jogi alapvetésének tartják az alaptörvényt, amely szerintük nem a demokráciát tartja szem előtt. „Szükség van a negyedik Magyar Köztársaság kialakítására, megteremtésére és kikiáltására. Ezt átmeneti állapotnak tekintjük, azt az időszakot, amikor is alkotmány helyett alaptörvény, demokratikus berendezkedés helyett a kormányzó többség uralma zajlik Magyarországon” – mondta Hiller István, az MSZP alelnöke.
Az alaptörvény 2012 január elsején lépett hatályba, amivel az ország hivatalos elnevezése is megváltozott, Magyar Köztársaságról Magyarországra. Bár a miniszterelnök gránitszilárdságú alapnak szánta a jogszabályt, azt azóta ötször is módosították, és a terrorveszélyhelyzet miatt is újabb korrekciót tervez a kormány.
Tekintse meg Orbán Viktor beszédét az ötéves alkotmányról:
A Demokratikus Koalíció tüntetéssel emlékezett az alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulójára a Sándor-palotánál. A párt elnöke azt mondta: míg a Parlamentben ünneplik, ők gyászolják a Magyar Köztársaságot, amely 22 évet élt. Gyurcsány Ferenc szerint 2010 óta nem a nemzet életszínvonala, hanem a korrupció, a kivándorlók száma és a nyomor szintje emelkedik. „A köztársaság halott. Előbb megbecstelenítették, majd feldúlták, tönkretették és végül megölték. Vádoljuk a kormánypárti többséget, vádoljuk a miniszterelnököt, és szomorúan jegyzem meg, vádoljuk a köztársaság elnökét is, hogy elhazudta, meghazudta, közös álmainkat és reményeinket” – fogalmazott a volt miniszterelnök.
