2019. augusztus 18.,
vasárnap, Ilona napja

Egzotikus adókból nincs hiány, összeszedtük a legextrémebbeket

Hír TV

2018. május 20., vasárnap 12:04, frissítve: vasárnap 13:03

Traktor, nádas, föld, hajó és halastó után is kell ma egyes településeken adót fizetniük a helyieknek, de van olyan város is, ahol azoknak az ingatlantulajdonosoknak kell adózniuk, akiknek a háza zavarja a panorámát. A Panaszkönyv stábja összegyűjtötte a legextrémebb települési adókat, amelyekkel több mint 110 helyhatóság sújtja a helyieket.

A helyi önkormányzatoknak három éve van lehetőségük arra, hogy egy speciális közterhet, úgynevezett települési adót vessenek ki. A helyben élő magánszemélyekre lehet ezt kiróni, és csak olyan ingó dologra, vagy ingatlanra, ami a falu vagy város közigazgatási határán belül található.

„Minden olyanra, amit más, magasabb szintű jogszabály nem tilt, vagy már nem szednek utána adót. Ennek többféle formája van. Többek között ilyenek, mint földadó, aztán nehézgépek utáni adó és sok minden, ami speciális lehetett egy településen. De összadó szempontjából ez az önkormányzatoknál nem éri el az 1 százalékot” – magyarázta Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

Összesen 113 település élt eddig a törvény adta lehetőséggel. A Panaszkönyv stábja egy ügyvédi iroda segítségével összegyűjtötte a legextrémebb települési adókat.

„A települési adók között nagyon meghatározóak a termőföldek adóztatása, tehát majdhogynem az összes települési adó, 80 százalékuk az termőföldeket adóztat” – mondta Fehér Tamás ügyvéd, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársa.

A termőföldeken belül is vannak speciális termőföldet terhelő adók. Valahol például a nádast terhelik adóval, a Vas megyei, 3200 lelket számláló Csepregen a halastavak tulajdonosainak kell adót fizetni. A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint a településen 7 tavat, és összesen 5 magánszemélyt érint az adó. A tavak hektárja után 50 ezer forintot kell fizetni.

A Benehegyi tó 26 hektáros, az adó alá vont tavak legnagyobbika, tulajdonosa pedig egy osztrák férfi. Neki egy évben 1 millió 300 ezer forintot kell fizetnie. Egy neve elhallgatását kérő informátor szerint a rendkívül magas adóval a tó eladására szeretnék ösztönözni a külföldi állampolgárt.

De nem ez az egyedüli egzotikus adó.

Aki a Pest megyei Visegrád csodás panorámájába rondít bele, keményen meg kell fizetnie érte. Visegrádon 2017 január elsejétől szednek úgynevezett településkép-védelmi adót, amit az elhanyagolt, rendezetlen, rossz állapotban lévő ingatlanok tulajdonosaitól szednek be, a mértéke 800 és 1000 forint négyzetméterenként attól függően, hogy az épületet lakják, vagy lakatlan.

Visegráddal szemben, a Duna túlpartján a nagymarosiaknak is speciális adót kell fizetniük. Igaz, csak azoknak, akik a kikötőben parkoltatják hajójukat.

– Jelenleg is van például Nagymaroson vízijárművek adója, hogy csak egy példát mondjak, és van egy település, például Magyarlak, ahol van járműadó. Ugye megint csak olyan járművekre vetik ki, amelyek nem tartoznak a gépjárműadó hatálya alá, például mezőgazdasági járművekre.
– Például traktor?
– Igen, a traktor, meg a pótkocsija, tette hozzá Fehér Tamás ügyvéd.

A települési adók felhasználása kötött, fejlesztésre és szociális célokra lehet csak fordítani. Az egzotikus adók az eddigi tapasztalatok alapján rövid életűek. Pilisjászfalun két évig működött úgynevezett pónilóadó, Óbudán pedig mindössze egy évadot élt meg az új építményekre kivetett giccsadó.