Brókerbotrány: a meghívottak nélkül kezdődött a munka
Maga helyett levelet küldött a két korábbi PSZÁF-elnök. Farkas István, akinek üzenetét az albizottság elnöke olvasta fel, 2004 és 2009 között volt a hivatal felügyeleti tanácsának elnöke. Azt írta, semmilyen kiemelt jelentőségű eseményre nem emlékszik a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír vagy a Quaestor esetében. A testület Farkas Ádámot is meghívta, aki 2009–10-ben volt a PSZÁF elnöke. Az ülésen azonban ő sem jelent meg, mivel az Európai Bankfelügyeleti Hatóság képviseletében Rigában van.
A testület ülésén a szocialisták azt kifogásolták, hogy az albizottsági vizsgálat csak a Gyurcsány–Bajnai-korszakra terjed ki. „Ötödik éve van kormányon a jelenlegi koalíció, azokhoz a jogszabályokhoz, intézkedésekhez, amelyeket itt most ki akarnak vizsgálni, ők is többször hozzányúltak, mégis érintetlenül hagytak bizonyos szabályzókat. Gondolom, vezethetett ehhez érdek, vezethetett ehhez nemtörődömség. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi kormányzati szereplők megkérdezése nélkül nem tudja elvégezni ez a bizottság a munkáját” – mondta Szakács László, a szocialisták országgyűlési képviselője.
A szocialistákkal az ökopárt is egyetért. Az LMP szerint az albizottság létrehozásával csak a felelősséget próbálja meg eltolni magától a kormány. Schmuck Erzsébet szerint politikamentesen kellene megtudni, hogy kik a felelősek. „Gyakorlatilag megerősítették azt a feltételezésünket, hogy főleg politikai célt szolgál, és a felelősség elhárítását a kormánytöbbségtől. Az LMP-nek az a célja, hogy a brókerbotrányok kapcsán az összefonódások és a politikai felelősség világos legyen. Pontosan tudjuk azt, hogy a kormánynak milyen intézkedései vezettek ahhoz, hogy mindez megtörténhetett, hogy több tízezer kisbefektető elvesztette a pénzét” – mondta Schmuck Erzsébet, az ökopárt képviselője.
– Önök mettől meddig vizsgálnák?
– 1997-től 2015-ig. Azért 1997-től, mert akkor született meg az első tőkepiaci törvény, tehát van egy logikus kezdési időpont. Ebből az időszakból, függetlenül attól, hogy Fidesz- vagy szocialista kormányzathoz tartoztak, mindenkit meg kell hallgatni.
A felügyelet 2010 utáni tevékenységét is vizsgálná az Együtt. Szelényi Zsuzsa szerint csak akkor van értelme a parlamenti albizottság vizsgálatának, ha Orbán Viktor miniszterelnököt is meghallgatják az ügyben. Az ellenzéki politikus ugyanis választ várna arra a kérdésre, hogy a kormányfő pontosan mikor adott utasítást a minisztériumoknak arra, hogy kivegyék pénzüket a brókercégektől. „Ha ez egy érdemi vizsgálóbizottság, akkor meghívja mindenekelőtt Orbán Viktor miniszterelnököt.”
Az Együtt képviselője meghallgatná a kormányfő mellett a külügyminisztert, a jegybank jelenlegi elnökét, valamint a legfőbb ügyészt. „Ha valaki súlyos balesetet okoz az autójával, lehet arra hivatkozni, hogy a korábbi tulajdonos esetleg nem húzta meg jól a csavarokat, de attól még a sofőr felelőssége a baleset okozásában fennáll; ez a helyzet van, tehát alapvetően ezt kell tekintetbe venni. Az én meglátásom szerint olyan vizsgálóbizottság felállításának van értelme a Fidesz–Quaestor-brókerbotrányban, amely a kormányzati szereplők felelősségét vizsgálja, és az összefonódásokat azzal a pénzvilággal, amely mögött a beomlott brókercégek voltak” – közölte Szelényi Zsuzsanna.
Az albizottság kormánypárti tagjai viszont kizártnak tartják, hogy a testületnek erre lenne felhatalmazása. A testület fideszes elnöke sem tartja ezt indokoltnak. „Úgy gondolom, hogy erről elég sok polémia folyt már a parlamentben is, elég sokszor kérdezték a sajtó képviselői is, és mind a miniszterelnök, mind pedig a parlamentben az érintett miniszterek válaszoltak már. De ha valami új információ merül fel ebben a kérdésben, akkor természetesen meg fogjuk kérdezni” – mondta Szűcs Lajos. A politikus egyúttal tagadta, hogy a bizottság vizsgálata csak a Gyurcsány–Bajnai-korszakra terjed ki
Attól nem zárkózik el a testület elnöke, hogy Szász Károlyt is meghallgassák, aki 2000 és 2004, illetve 2010 után vezette a pénzügyi szervezetek felügyeletét. Szász Károlyt is meghívja majd az albizottság – jelentette ki Szűcs Lajos.
A Jobbik álláspontja szerint a központi költségvetéshez tartozó szervek és önkormányzatok pénzkezelési szabályzatát kellene vizsgálni. Hegedűs Lórántné azt is szorgalmazta, hogy a képviselők nyilatkozzanak, hogy volt-e megtakarításuk a brókercégeknél. „Minden országgyűlési képviselő 2006-tól kezdve nyilatkozzon a tekintetben, hogy az érintett brókercégekben voltak-e befektetései, megtakarításai, vezettek-e ott számlát, ha igen, mikor keletkeztek a számlák, és hogyha esetleg meg lettek szüntetve, akkor mikor lettek megszüntetve. Tulajdonképpen ez volna az alapvető kérdés, mert tudjuk, hogy ezek a cselekmények politikai felhatalmazás nélkül nem történhettek volna meg” – mondta Hegedűs Lórántné.
Forrás: Hír TV
