BKV-segély, lakásáfa – nagyüzem a parlamentben

Rendkívüli házbizottság összehívását kezdeményezte az MSZP a Rogán Antal, valamint Varga Mihály nevével fémjelzett salátatörvény ügyében. A szocialista párt azt kifogásolta, hogy a módosító indítványok között több, egymáshoz nem kapcsolódó jogszabály elfogadására tesznek javaslatot. Tóbiás József kifogásolta, hogy a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztás, valamint az iparűzési adó megváltoztatott szabályairól az érintetteket meg sem kérdezték.

A parlament megszavazta a javaslatot. A salátatörvény egyik lényeges eleme volt a BKV finanszírozhatóságára tett javaslat is. „Az iparűzési adóból javaslunk átcsoportosítást, másfél százalékos mértékben évente a fővárosi tömegközlekedés számára. Ez egyébként egybeesik azzal a javaslattal, amelyet a főpolgármester úr és négy fővárosi polgármester küldött el a magyar kormánynak” – mondta el Varga Mihály egy buszátadón. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a BKV alapvetően fővárosi feladat, így a vállalat állami kézbe vétele jelenleg nem reális opció. Hozzátette, a vállalatot gazdaságfejlesztési szempontból támogatni fogják.

A szocialisták budapesti elnöke szerint az iparűzési adó átcsoportosításával még nem lehet a BKV-t megmenteni. „Nem tudja a főváros pusztán iparűzési adóból finanszírozni a BKV-t, képtelen rá. Olyan dolgoktól fogja megspórolni a pénzt a főváros, mint a közvilágítás, a város üzemeltetése, a takarítás, a város napi működéséhez szükséges egyéb feltételek. Óriási károkat fog okozni az emberek életében, ha járatritkításokra kerül például sor” – fejtette ki Kunhalmi Ágnes a párt budapesti elnöke.

A salátatörvény elfogadásával a lakásáfáról is döntöttek. Az ellenzék kivonta magát a döntés alól, az Együtt parlamenti képviselője például nemmel voksolt. „Az első kérdéskör nevezetesen, hogy ott segít-e, ahol kell, azt gondolom, hogy nem, ennek a törvénynek a beállításai, a négyzetméterára, egészen egyértelműen azt tükrözik, hogy megint a jól szituált polgárok fognak tudni élni majd ezzel a lehetőséggel” – fogalmazott Szelényi Zsuzsanna.

Az év utolsó parlamenti ülésén sorra mentek át az egyszerű többséget igénylő módosítások, a kétharmados támogatást azonban nem tudták megszerezni a kistelepülések polgármestereinek illetmény-emeléséhez, és az egyházi törvény módosítása is elbukott a Ház előtt.

Tarlós: 10-szer ennyi kell

A főpolgármester nem elégedett a gyorsított törvényalkotással. Tarlós István közleményben tudatta, az iparűzési adóból befolyó összeggel a tömegközlekedés nincs megmentve. Számításaik szerint ez mindössze évi 3 milliárd forintot hozhat a konyhára, míg a BKV megmentéséhez tízszer ennyi, azaz, 30 milliárd forintnyi forráskiegészítésre lenne szükség. Információink szerint ha az állam nem száll be a finanszírozásba, már januártól leállhat a tömegközlekedés az agglomerációban.