2020. szeptember 20.,
vasárnap, Friderika napja

Bebizonyították: Orbán Viktor egyre inkább csak riogat

Hír TV

2018. július 4., szerda 09:11, frissítve: szerda 09:12

A tudományos munka a miniszterelnök 1999 és 2018 közötti szóhasználatát elemezte, illetve annak változásait.

Elég komoly fordulat állt be Orbán Viktor szóhasználatában az elmúlt évek során, ez derült ki egy kutatócsoport tanulmányából, amelyet a 444 szemlézett.

A tudományos munka a miniszterelnök 1999 és 2018 közötti szóhasználatát elemezte, illetve annak változásait, Orbán Viktor beszédeinek vizsgálatával az évértékelőkön át, a tusványosi felszólalásokon keresztül egészen a március 15-i beszédekig, összesen 41-et elemeztek.

A módszer alapja a szószámlálás és csoportosítás volt: megnézték, hogy az egyes beszédekben hányszor hangzott el egy-egy kijelentés, majd ez alapján vontak le következtetéseket. A vizsgálat fontos előnye, hogy kizárja a szubjektív értékeléseket, és képes felismerni a szinonimákat, mert azt is nézi, hogy előfordulnak-e harcra, véres küzdelemre utaló szavak, amelyek szintén hatást keltenek a közönségben.

Orbán kijelentései öt csoportra oszthatók: a félelemmel, a harccal, a kormányzással, az EU-val, és a menekültekkel kapcsolatos szavakra. Emellett kiderült, hogy a miniszterelnök sűrűn és sokszínűen használ bűnt és fájdalmat leíró szavakat: áldozat, áldozatvállalás, elszenved, fojtogat, káosz – és még sorolhatnánk.

A kutatók egy alcsoportot készítettek, ezt a „szorongás, alávetettség és összeomlás” szavainak nevezték el. Az ebbe tartozó szavak több mint háromezer alkalommal szerepeltek Orbán Viktor beszédeiben, és közel 2 százalékát alkotják a kormányfő szavainak.

Orbán félelemre utaló szavai 2004-es évértékelőjén kezdtek dominánssá válni, a csúcsot a 2007-es és 2009-es időszak jelentette. 2014-től a harcra, háborúra utaló szavak kezdtek többségbe kerülni, mint a csata, hadsereg, határvédelem, kilő, kivív. 2018 márciusa óta pedig még sűrűbben alkalmazza ezeket.

A kutatók szerint érdekesség, hogy miközben Orbán egyre többet beszél az EU-ról, a migrációról, a háborúról, és a félelemről, a kormányzást érintő klasszikus témák, kifejezések egyre inkább eltűnnek, újabban elvétve beszél ilyenekről. Helyettük a külvilág témái dominálnak a beszédekben.