A frakcióvezetőkkel egyeztetett Orbán és Szijjártó

Zártkörű megbeszélésen kérte a kormányfő a közeljövő nemzeti külpolitikai céljainak támogatását a parlamenti frakciók vezetőitől. Orbán Viktor a tárgyaláson pártok felett álló nemzeti érdeknek nevezte a többi között a háború sújtotta Ukrajna támogatását.

„100 ezer euróval járulunk hozzá az EBESZ-misszióhoz, 21 EBESZ-megfigyelőnk van jelenleg Ukrajnában, 100 ezer euróval hozzájárulunk a NATO kibervédelmi alapjához, hogy az ukrán védelmi képességeket meg tudjuk erősíteni, összesen eddig közel 100 millió forintnyi humanitárius segítséget nyújtottunk, és összesen 340 millió forintnyi támogatást nyújtunk a kárpátaljai intézmények működtetéséhez, azonban jól látszik, hogy az elkövetkező időszakban is Ukrajnának komoly segítségre lesz szüksége” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter tájékoztatása szerint a miniszterelnök együttműködést kért az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok erősítéséhez is. A keddi Orbán–Putyin találkozót pedig az energiabiztonság szempontjából sorsdöntőnek nevezte. „Kértük a támogatást és együttműködést az Oroszországhoz fűződő pragmatikus együttműködés fenntartása érdekében, hogy a Magyarország érdekében álló gazdasági együttműködés tekintetében sikeresek tudjunk lenni és a Magyarország számára fontos gazdasági kérdésekben meg tudjunk állapodni” – fejtette ki Szijjártó.

A legfontosabb ezek közül az idén lejáró gázszállítási szerződés. A hazai tározókban felhasználható mennyiség még néhány évig képes ellátni a háztartásokat, de azt, hogy meddig tartanak ki a készletek, csak becsülni tudják. Kovács Pál energiaügyi szakértő szerint a rövid és a hosszú távú szerződésnek is vannak előnyei és hátrányai.

„A rövid távú szerződésnek az előnye az, hogy ha előnytelenül kötjük, akkor egy év múlva újra lehet tárgyalni vagy két év múlva, attól függ, hogy mit sikerül elérni rövid távon, de az meg a hátránya lehet, hogy mivel hosszabb távra azokat a kapacitásokat, amelyeket lekötnénk az itthoni gázszállítás miatt, azt mivel nem kötjük le, tehát nem igényeljük, bármelyik féltől, ez lehet akár nyugati partner vagy keleti partner, ha nem igényeljük meg ezt a gázmennyiséget, akkor őneki kockázatos bármilyen ilyen befektetést és kitermelést venni, tehát ő biztos, hogy a jóval biztosabb forrásokat és megrendelőket fogja keresni” – mondta el a Hír Televíziónak Kovács Pál energiaügyi szakértő.

Magyarország jelenleg nyugatról, délről és keletről kap gázt. Az Ukrajnán keresztül érkező orosz gáz a legnagyobb mennyiség, éves szinten 20,5 milliárd köbméter. Romániából 0,9, Horvátországból 2,7 milliárd köbméter érkezik. Ausztria 4,4 milliárd köbmétert szállít, ami az éves hazai gázfogyasztás fele, a szlovák magyar vezetéken viszont még nem indult meg a szállítás.

„Úgy látom, hogy a Baumgartenen keresztül, tehát az Ausztriából, illetve Szlovákiából érkező gázmennyiséggel összességében abba a helyzetbe kerülhetünk, hogy enyhébb tél esetén akár a teljes ellátást meg tudjuk onnan oldani” – vélekedett a szakértő. Kovács ugyanakkor azt sem tartja kizártnak, hogy a jövőben mind az osztrák és a szlovák vezetéken keresztül is orosz gáz fog érkezni Magyarországra.

Forrás: Hír TV