2024. 04. 15. Hétfő Anasztázia, Tas napja
Jelenleg a TV-ben:

Hazahúzó

Következik:

Célpont 03:00

„2018-ban egy félig szabad, tisztességtelen és átláthatatlan voksolás lesz”

Szánthó Péter

2017. december 5., kedd 15:59, frissítve: szerda 19:44

Csak egy teljes körű összefogás hozhat ellenzéki sikert 2018-ban, minden más megoldás a Fidesz javára billenti a „matekot” Tóth Zoltán szerint. A választási szakértő a Hír TV megkeresésére felvázolta, hogyan állított szinte megkerülhetetlen csapdát a kormánypárt az új választási törvény megalkotásakor.

Csapdát állított a Fidesz az ellenzéknek az új választási törvénnyel, mivel csak egyetlen olyan verzió létezik, amelynek az a kimenetele, hogy az ellenzéki pártok kerülnek ki győztesen – vázolta Tóth Zoltán. A választási szakértő portálunk megkeresésére kifejtette, a csapdahelyzet abban rejlik, hogy csupán akkor lenne esélye az ellenzéknek leváltani a Fideszt, ha mind a 106 választókerületben közös jelöltek lennének, illetve egyetlen közös országos lista. „Ebben az esetben a jelenlegi ellenzéknek lenne kétharmada, a Fidesz pedig kisebbségbe kerülne, pont fordítottja lenne a mostani helyzetnek” – mondta. Ehhez azonban egyezkedni kell, és Tóth Zoltán szerint a Fidesz pontosan azért így alkotta meg a szabályozást, mert tudja, hogy ellenfelei szinte képtelenek együttműködni, egyezkedni, ennek okán pedig kevés az esélye a teljes összefogásnak, „nem tudnak kimászni a csapdából”.

„Tűrhető, de öngyilkos” megoldás

Ismerve a mai káoszt, amely a baloldali ellenzéket körülveszi, Tóth Zoltán szerint a koordinált jelöltállítás csupán kényszerhelyzet, amely végső soron azt eredményezi, hogy csak három ellenzéki párt indíthat közös listát anélkül, hogy egymás ellen kell jelöltet állítaniuk a választókerületekben. „106 körzet van, egy országos listához pedig 27 egyéni jelölt kell. Számoljuk ki: a negyedik párt már nem tudna külön országos listát indítani, hiszen csak 25 vagy 26 jelölt jutna neki.”

Emellett az is hátrányos a baloldal számára a szakember szerint, hogy a választási matek összeköti a listára és az egyéni jelöltekre leadott szavazatokat: „a végelszámolásban gyakorlatilag kétszer hasznosul az a voks, amelyet egy egyéni jelöltre leadnak, hiszen ott vannak a töredék- és premizált szavazatok is”. Mindez azért inkorrekt, mert csak az a párt részesülhet a töredék- és premizált szavazatokból, amely országos listát is állított.

A rendszer hátrányát példázza, hogy a Fidesz 2014-ben hat listás mandátumot nyert a töredékszavazatokból. „Aki koordinált indulásban gondolkozik, az lényegében lemond ezekről a töredék- és túlnyert szavazatokról. Erről a pártok valahogy rendre elfelejtik tájékoztatni a választókat” – húzta alá a szakértő. Szerinte az ellenzékieknek pont azon kellene dolgozniuk, hogy minél jobban összhangba kerüljenek a választási törvénybe foglalt matematikai szabályokkal, amelyek a legtöbb szavazatot elért pártot – túlzottan is – támogatják.

Küszöb alatt a kukában landolnak a szavazatok

Tóth Zoltán fontosnak tartja, hogy a matematikai és a politikai szempontok mellett jogilag is elemezzenek egy-egy választást. Úgy látja „sok egyéb disznóság is van a választási törvényben”, 2018-ban éppen ezért „félig szabad, tisztességtelen és átláthatatlan” voksolás lesz. Szerinte egyebek között azért tisztességtelen, mert olyan szabályok is vannak, amelyek megsemmisítenek voksokat, vagy pedig „más pártra fog jutni az a szavazat, amelyet én egy jelölt mandátumhoz juttatása érdekében adtam le”. Például az olyan pártok listájánál, amelyek nem érik el az 5 százalékos küszöböt, nem hasznosulnak az egyéni jelöltekre leadott szavazatok – kivéve persze az egyéni körzetben. „Így az összes szavazat 10-15 százaléka megy a kukába” a szakértő szerint, azaz a parlamentbe bejutott pártok egymás között osztják fel azokat a mandátumokat, amelyekre a „kukába dobott” szavazatok mentek – ebben az esetben is a győztes pártot jutalmazza a törvény, az ilyen mandátumok nem egyenlően oszlanak meg. „Ezek a szavazatok mennek a győzteshez, a szabályozás a Fidesznek 2014-ben 10 százaléknyi mandátumot hozott” – emlékeztetett Tóth Zoltán.

Amely párt pedig éppen hogy megüti az 5 százalékos parlamenti küszöböt, az sem arányosan kapja meg a mandátumokat – hiszen a törvény a győztest túlzottan is jutalmazza, a legtöbb szavazatot szerző párt mindig több mandátumot kap, mint amennyi arányaiban járna.

Példák 2014-ből

A legutóbbi választáson az LMP például alighogy bejutott a parlamentbe: egyetlen egyéni választókerületben sem nyert, a listán 5,36 százalékot ért el. Mindezért az összes mandátumnak csupán valamivel több mint 2 százaléka, 5 képviselői hely került hozzá. Ezzel szemben a Fidesz listán 45 százalékot kapott, ám az egyéni kerületeknek, illetve a töredékszavazatoknak köszönhetően a mandátumok 67 százalékát tudhatta magáénak.

Mit akarnak a pártok?

A közös ellenzéki lista mellett foglalt állást az MSZP és a Magyar Liberális Párt is, ám a szocialistákkal egyezkedő Demokratikus Koalíció nem akar közös listát – egyebek között ezért futottak zátonyra a tárgyalások. Gyurcsány Ferenc ugyanis korábban, elnökségi jóváhagyás után bejelentette, a DK külön listán indul, és csak az egyéni jelöltekről hajlandó egyeztetni.

Az Együtt és a Párbeszéd szövetsége egy úgynevezett „új pólust” és egy olyan listát állítana fel, amelyen a 2010 előtt alapított baloldali pártok alkotnak. Az egyéni jelöltekről koordináltan döntenének. Erre egyetlen más politikai erő sem volt vevő. Ugyanakkor a két párt leült tárgyalni a Demokratikus Koalícióval a 2018-as együttműködésről, és Gréczy Zsolt DK-szóvivő a napokban arról számolt be, hogy az Együtt-tel és a Párbeszéddel gyakorlatilag már megegyeztek a választási együttműködésről. A három párt a múlt héten közösen írt levelet az MSZP-nek, hogy egyezzenek meg az egyéni körzetek elosztásáról.

Az LMP, a Momentum és a Jobbik kategorikusan elutasított mindennemű együttműködést, és leszögezték: saját listát állítanak, és mind a 106 körzetben indítanak jelölteket. Azaz az LMP egyedül a Gémesi György vezette Új Kezdettel kötött együttműködési megállapodást.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!