2018. január 19.,
péntek, Sára, Márió napja

Zárt ülésen tárgyalták a terrorizmus elleni törvénycsomagot

NT

2016. június 3., péntek 17:05, frissítve: péntek 18:03

Zárt ülésen tárgyalt az Országgyűlés nemzetbiztonsági, valamint honvédelmi és rendészeti bizottsága a terrorizmus elleni törvénycsomagról. Pintér Sándor előterjesztése a terrorfenyegetettség esetére vonatkozó középszintű intézkedéseket foglalja össze. A javaslatok a kormánypártok által kezdeményezett alaptörvény-módosítást egészítik ki, amely új, különleges jogrendként létrehozná a terrorveszélyhelyzetet. Ennek elrendelésével a Magyar Honvédség erőit is be lehetne vetni. Simicskó István honvédelmi miniszter azt mondta: bízik abban, hogy a javaslat végül megkapja a szükséges támogatást.

„A magyar kormány maga sem tudja, hogy milyen alaptörvény-módosítást akar és milyen indokkal” – közölte Vadai Ágnes. A Demokratikus Koalíció sem a belügyminiszter által javasolt terrorizmus elleni kormányzati hatáskör szélesítését, sem pedig az új különleges jogrend alaptörvénybe foglalását nem támogatja. A párt nem lát elég garanciát arra, hogy a változtatások szavatolják a magyar emberek biztonságát.

A módosítás kizárólag a kormány céljait szolgálná – közölte a honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottság együttes zárt ülése után Molnár Zsolt. Az eddigi egyeztetésektől távol maradó MSZP nevében ugyanakkor megjegyezte, hogy pártja a honvédség jogállásának egységesítésére nyitott lenne. „Ebben lehetséges lenne politikai konszenzus, amennyiben a kormány ezt a kérdést kívánná rendezni, azonban ő egy újabb különleges jogrendben, különböző jogkorlátozásokon gondolkozik. Ez elfogadhatatlan, erre Magyarországon nincs szükség, és ez nem a terrorizmus elleni küzdelmet szolgálja, hanem a kormány pártpolitikai érdekeit, propagandacélokat és kommunikációs célokat” – mondta Molnár Zsolt.

Az LMP továbbra is úgy látja: a honvédség bevetéséhez felesleges az alaptörvény módosítása. „Én azt javaslom a kormánynak, hogy vagy kezdjünk új tárgyalásokat, és próbáljuk meg ezt a négy hónapja zajló, abszurd folyamatot újrakezdeni, és úgy leülni az asztalhoz, hogy komolyan vesszük egymást, vagy pedig az alaptörvény-módosítást így nem fogják tudni részünkről átvinni” – nyilatkozta Szél Bernadett, az LMP társelnöke.

A Fidesz frakcióvezetője bízik az ellenzék támogatásában. Kósa Lajos szerint minden kompromisszumot megkötöttek ahhoz, hogy sor kerülhessen a különleges jogrend alaptörvénybe foglalására. „Hogyha nincsen terrorveszély-fenyegetettség mint különleges jogrendi helyzet az alaptörvényben, akkor furcsa módon a terrorveszély-fenyegetettség esetén a honvédséget nem tudjuk használni a saját biztonságunk őrzésére, biztosítására, ami szerintünk óriási felelőtlenség, mert a hadsereg ráadásul egy sor olyan különleges képességgel bír, amellyel a rendőrségnek nem kell rendelkeznie” – jegyezte meg Kósa Lajos.

Párttársa, Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke mindezt azzal egészítette ki: a különleges jogrend egyik legfontosabb jogi biztosítéka, hogy azt nem a kabinet, hanem a parlament hirdeti ki.

Az ülést követően a Jobbik nem nyilatkozott a sajtónak. A távirati irodának később Mirkóczki Ádám azt mondta: a többi ellenzéki párttal szemben nincs zsigeri álláspontjuk. Szerintük az ország biztonsága érdekében fontos, hogy a honvédséget be lehessen vetni a terrorizmussal szemben.

Az alaptörvény-módosításról jövő kedden szavaz majd a parlament. A javaslat elfogadásához kétharmados többség kell.