Mosolyog, beszélget, és rutinosan mozog a véradószékben Anikó. Már van tapasztalata: négy éve rendszeresen ad vért. „0 negatív a vértípusom, ami mindenkinek adható, és köztudottan elég nagy a vérhiány Magyarországon. És úgy gondoltam, hogyha ezzel is segíthetek bajba jutott embereken, adott esetben ha nekem is szükségem lenne rá egyszer, reméljük nem, akkor ez mindenképpen segítség” – mondta Ecseri Anikó. Volt, aki azonban most jött életében először a Vöröskereszt által szervezett budapesti véradásra. „Most jöttem először. Itt dolgozom. És arra gondoltam, hogy ha már közel is van, akkor segítek. Már valakinek hátha tudok segíteni” – fogalmazott Zeleszkó Zita.
A XVII. kerületi piac mellett kialakított véradó helyiségbe egész délelőtt mindössze 25-en tértek be. Feleannyian, mint máskor. A szervezők szerint ilyenkor, augusztusban van a legkevesebb véradó. „Kicsit elmarad ugyan az átlagtól, tekintettel a kánikulára, a melegebb időszakra, vagy szabadságon vannak a véradók, és ezért kevesebben jönnek nyáron” – nyilatkozta Maisztorovics Nóra, a Budapesti Vöröskereszt területi véradásszervezője. Ráadásul nem is mindenkitől tudnak vért venni, aki betér. Akár egy kullancscsípés, de már egy tetoválás vagy fülbevaló is akadály lehet.
A vészes vérhiány elkerülésére a Magyar Vöröskereszt és a Ments Életet Alapítvány is kampányt indított. Több ezer helyszínen: nagyvárosokban és rendezvényeken is szerveznek véradást. Egy ember egyszerre 4,5 deciliter vért adhat: ezzel három ember életét lehet megmenteni. „Körülbelül félmillió, 500 ezer véradásra lenne szükség egy évben. A véradók nehezebben aktivizálhatók. A 30-asokat, 40-eseket a legkönnyebb, a fiatalokat nehezebb megmozdítani. Tehát egy-egy kampány és akció alkalmával elmennek vért adni, de meg kell őket győzni arról, hogy az egyetlen gyógyszer, a vér, amit csak adni lehet, vásárolni nem, és ezt csak önként és saját erőből és akaratból adhatják” – szögezte le Mikola József, a Ments Életet Közhasznú Alapítvány elnöke.
Az alapítvány elnöke szerint súlyos vérhiány egyelőre nincs az országban. A rendszer zavartalan működéséhez azonban napi 8500 egység, azaz négyezer liter vérre van szükség. A páciensektől levett vért nem csak életmentéskor, és a kórházakban hasznosítják. A vérplazmából például – ami fagyasztva akár egy évig is eláll – gyógyszereket készítenek.
