Bár Karácsony Gergely főpolgármester, illetve a baloldali városvezetés folyamatosan tagadja, hogy el szerették volna adni a Városházát, úgy tűnik, az ügyben zajló rendőrségi nyomozás ennek éppen az ellenkezőjét támasztja alá.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) január 25-én hallgatta ki azt a személyt, akin keresztül Berki Zsolt amerikai befektetőknek ajánlotta fel a Városházát. Az illető kérte adatai zártan kezelését, ezért csak 1-es számú tanúként emlegették.
A Mediaworks Hírcentrumának birtokába került kihallgatási jegyzőkönyv szerint az 1-es számú tanú kijelentette, hogy három alkalommal egyeztetett az adásvétel ügyében Berkivel, akit már három éve ismer, és aki rendszeresen küldött neki e-maileket az eladó fővárosi ingatlanokról.
Az 1-es számú tanú a nyomozók kérdésére elmondta: az első találkozón – amely 2021 tavaszán a Westend irodaházban zajlott le – Berki Zsolton kívül egy másik személy is jelen volt, de semmi konkrétumról nem esett szó.
Berki csupán arról biztosította, hogy a Városháza valóban eladó, és egyben afelől érdeklődött, hogy az amerikaiakat érdekelné-e az üzlet.
A tanú egyébként azért adott Berki szavára, mert korábban „már hallott olyan teljesült ügyletről”, amelyben ő segédkezett, valamint tudta, hogy a férfi befolyással rendelkezik a fővárosi vagyonkezelőnél.
A második egyeztetésre Berki Zsolt már a Városháza dokumentációjával érkezett és jelezte, hogy „elküld majd egy megbízási szerződést, amely igazolja, hogy ő ezen ügyletekben eljárni jogosult”.
A tanú a harmadik találkozóval összefüggésben közölte, hogy
a megbeszélésen rajta és Berki Zsolton kívül egy izraeli befektetői társaság képviselője is jelen volt. Ekkor már szó esett arról, hogy a Városháza ára 40 milliárd forint lenne a „jutalék” pedig 10 százalék, amelyet a tanú és az izraeli fél képviselője is sokallt.
A harmadik egyeztetésen „mi mondtuk Berki Zsoltnak, hogy szeretnénk a megbízójával is tárgyalni. Ő mondta, hogy amennyiben komolyan érdeklődünk az üzlettel kapcsolatosan, úgy majd Tüttő Kata főpolgármester-helyettessel kell tárgyalnunk, de konkrétumokat nem mondott” – fogalmazott vallomásában az 1-es számú tanú. Hozzátette:
a harmadik találkozó után Berki küldött számára egy szerződés-tervezetet, amelyben benne volt a vételár és a jutalék is. Előbbi összeg „harmincvalamennyire” változott, utóbbi, vagyis a „jutalék” mértéke viszont maradt 10 százalék.
A kihallgatáson a nyomozó arról is érdeklődött, hogy miért tartották Berki Zsoltot nagyon profinak és bennfentesnek, illetve, vajon miért gondolták, hogy ténylegesen lehet felhatalmazása. A tanú erre válaszolva kijelentette, Berki több olyan e-mailt küldött, amely a vagyonkezelőtől indult. Kitért arra, hogy az e-mail váltások megismerkedésük, vagyis 2019 óta „nem nagy rendszerességgel, de folyamatában történtek”.
A levelekben Berki arról érdeklődött, hogy a szóban forgó ingatlanok megvásárlása érdekli-e az amerikaiakat. Az 1-es számú tanúban a bizalmat az is erősítette Berki iránt, hogy a férfi korábban jelen volt két olyan bejáráson, amelyen eladó fővárosi ingatlanokat mutattak be.
Az amerikai befektetők képviseletében eljáró személy jelezte továbbá, hogy az üggyel összefüggésben nála fellelhető levelezést átadja a nyomozóknak.
Mint ismert, az Anonymus által tavaly nyilvánosságra hozott hanganyagokból azokról az egyeztetésekről derültek ki részletek, amelyekben a Városházát – Berki Zsolt, Gansperger Gyula baloldali üzletember és Bajnai Gordon volt kormányfő közreműködésével – orosz befektetőknek próbálták meg eladni. Később kiderült, hogy Berkin keresztül olasz üzleti köröknek is felajánlották az ingatlant. Az 1-es számú tanú pedig egyértelművé tette, hogy rajta keresztül amerikaiaknak kínálták a Városházát, de egy üzleti megbeszélésen az izraeliek is részt vettek.
Vagyis egyértelműen kijelenthető, hogy a Karácsony Gergely vezette főváros Berki Zsolton keresztül gyakorlatilag minden követ megmozgatott, hogy vevőt találjon Budapest egyik legértékesebb ingatlanára, ráadásul úgy, hogy az üzlet után hatalmas összeget, hozzávetőlegesen 4 milliárd forintnyi kenőpénzt osztottak volna vissza.
A botrány kirobbanását követően számos feljelentés született, a rendőrség befolyással üzérkedés, hűtlen kezelés, csalás, hivatali visszaélés, vesztegetés és vesztegetés elfogadása gyanúja miatt rendelt el nyomozást.
