Mint elmondta, ez a recesszió pusztítóbb volt, mint az 1929-es nagy válság idején tapasztalt összeomlás.
Hangsúlyozta a pénzügyminiszter, hogy akkor követtek volna el hibát, ha ragaszkodtak volna az elmúlt évek szigorú fiskális politikájához, ezért a magyar költségvetésből mintegy 4000 milliárd forintot fordítottak a gazdaság újraindítására. Ugyanakkor jelezte, hogy az államadósság továbbra is az uniós átlag alatt van, ráadásul a szerkezete is megváltozott. Ma már devizaadósság aránya 20 százalék alatt van, ez a szint jóval 50 százalék fölött volt 2010 előtt.
Varga Mihály rámutatott, hogy a válság ellenére a munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatok továbbra is kedvezők,
a korábbi 3,8 millió munkavállaló helyett ma közel 4,5 millióan dolgoznak.
2020 első három negyedévében a nemzetgazdasági beruházásokat tekintve 2. helyen, az állami beruházásokat tekintve első helyen állt európai viszonylatban.
Hangsúlyozta a pénzügyminiszter, hogy termelési láncban óriásit nőttünk az elmúlt időszakban, de ennek szélesednie kell a kutatásfejlesztéstől az értékesítésig, lehetőleg magyar cégek bevonásával. Ehhez az értékláncok minél szélesebb körére van szükség. példaként mutatott rá a dél-koreai cégekre. Varga Mihály aláhúzta, hogy piacképes szaktudásra van szükség, ezért fontos a szakképzésben részt vevők arányának növelése, illetve egy korszerű felnőttképzési rendszer kialakítása.