Az elmúlt évtizedben számos kihívással szembesültünk: a globális gazdasági válsággal, a migrációs válsággal, Nagy-Britannia kilépésével az Európai Unióból, most pedig a koronavírus-járvánnyal - mutatott rá a tárcavezető.
Aláhúzta: bár a járvány átrendezte a fontossági sorrendeket, nem szabad, hogy az erősebb Európa vágyképe feledésbe merüljön.
"Magyarország az erős tagállamokon nyugvó erős Európai Unióban hisz" - szögezte le a miniszter, nyomatékosítva, hogy a kettő nem zárja ki egymást.
Az Európai Uniónak "meg kell védenie sokszínűségét, beleértve zsidó-keresztény gyökereit és értékeit" - tette hozzá.
Varga Judit kiemelte: Magyarországnak nagy tapasztalata van az állampolgárokkal folytatott közvetlen demokratikus párbeszédben, miután 2010 óta számos nemzeti konzultációra került sor.
"Határozottan hiszünk abban, hogy az állampolgárok részvétele a közpolitika formálásában és alkalmazásában a demokrácia kulcsfontosságú összetevője, hiszen azt az érzetet kelti: hatással vagyunk közös jövőnkre" - fűzte hozzá.
A webináriumot az Igazságügyi Minisztérium és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet szervezte. A beszélgetésen Trócsányi László európai parlamenti képviselő, volt igazságügyi miniszter, Antonio Tajani, az Európai Parlament korábbi elnöke, Andreja Metelko-Zgombic európai uniós ügyekért felelős horvát államtitkár, Karoline Edtstadler osztrák EU-ügyi miniszter, valamint európai civil szervezetek képviselői vettek részt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2019 végén ismertette programjának részeként az Európa jövőjéről szóló konferencia ötletét. A széles körű egyeztetés a tervek szerint 2020-ban kezdődik, és két éven át, több körben zajlik majd.
Varga Judit: Okafogyott a tranzitzónákra vonatkozó főtanácsnoki indítvány
A magyar kormány okafogyottnak tartja a csütörtökön ismertetett főtanácsnoki indítványt, hiszen a tranzitzónák már nem működnek - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter az MTI-nek csütörtökön.
A tárcavezető felidézte, hogy Priit Pikamae, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka csütörtökön tette közzé indítványát a kötelezettségszegési eljárásban, amelyet az Európai Bizottság a Magyarország által a menedékjog iránti kérelmek benyújtása céljából a magyar-szerb határon létrehozott tranzitzónák működésével, valamint a magyar menekültügyi és idegenrendészeti eljárásokkal összefüggésben indított.
A bíróság egy másik ügyben, május 14-én hozott ítéletében, ellentmondva a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága egyik korábbi ítéletének, már úgy döntött, hogy a tranzitzónában történő tartózkodás őrizetnek minősül - fűzte hozzá.
A most ismertetett indítvány követi a bíróság ítéletét, újdonságot e tekintetben nem tartalmaz - jelentette ki Varga Judit, hozzáfűzve, hogy a bíróság ítéletét követően a kormány a tranzitzónák bezárásáról döntött.
"A magyar kormány a jövőben is megvédi Magyarország és Európa határait, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a nemzetközi migránsfolyosók kialakulását" - hangsúlyozta a tárcavezető.
Jelezte, hogy az egyes külképviseleteken biztosított a menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat előterjesztésének lehetősége.
"Magyarország Alaptörvénye értelmében csak a magyarok dönthetik el, hogy kivel akarnak saját országukban együtt élni. Ezt a döntést helyettük más nem hozhatja meg. A magyar kormány ennek az álláspontnak a képviseletéhez a nemzeti konzultáción keresztül is kéri a magyar emberek erős felhatalmazását" - emelte ki Varga Judit.
MTI