A lap emlékeztet arra, hogy az Európai Unió a héten tárgyalja az uniós törvények és értékek ellen vétő tagállamok költségvetési kifizetéseit érintő megszorításokat.
Ezeket Budapest határozottan ellenzi, azzal érvelve, hogy az ország nem az "arctalan" Európai Bizottságnak, hanem a többi európai vezetőnek tartozik elszámolással. Ezzel kapcsolatban a miniszter kijelentette: nem tisztességes dolog, hogy az európai vezetők "a Bizottság folyosóin bujkáljanak." Úgy vélte továbbá, hogy a miniszterelnököknek szemtől szemben kellene közölniük, ha bajuk van egymással.
A miniszter egyúttal rámutatott arra, hogy a jogállamiságot az uniós szerződések védik, és bármely új mechanizmus "tagállami konszenzust igénylő szerződésmódosításnak számítana".
Mindazonáltal kijelentette, hogy Budapest kész kompromisszumot kötni az unió hétéves költségvetéséről folytatott tárgyalásokon, és annak ellenére támogatja a Covid-19 helyreállítási csomagot, hogy Magyarország történelmi tapasztalatai miatt "elvi problémák merültek fel egy ilyen hatalmas piaci hitel felvételével" kapcsolatban.
"A kommunizmusból megtanultuk, hogy nem jó ötlet hitelekből finanszírozni magunkat" - mondta.
A Financial Times ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a világjárványt megelőzően az ország bruttó hazai termékének 4-5 százalékát kitevő uniós források jelentősen hozzájárultak Magyarország gazdasági növekedéséhez.
Varga Judit azzal vádolta az úgynevezett "fukar négyeket" - Ausztriát, Dániát, Svédországot és Hollandiát -, hogy az uniós pénzek jövőbeni jogállamisághoz kötése csupán ürügy számukra, mert "soha nem is állt szándékukban forrásokat adni".
"A jogállamiság leple alatt bizonyos országokkal szemben ideológiai nyomást alkalmaznak, csak azért, mert mi nemet mondunk a bevándorlásra, a multikulturalizmusra és mert eltér a véleményünk a családnak a társadalomban betöltött szerepéről" - mondta Varga Judit.
A pozitív Covid-19-vírustesztje miatt még mindig karanténban lévő miniszter telefonon kijelentette: a bizottság által nemrégiben készített európai jogállamisági jelentés "elfogult" Magyarországgal szemben.
E jelentés a parlament által nemrégiben elfogadott, a Legfelsőbb Bíróság vezetőjének kiválasztására vonatkozó előírások enyhítését célzó törvénymódosítást bírálta, amely lehetővé tette Varga Zsolt András kilenc évre történő elnöki kinevezését, noha a jelölést az érintett megfelelő tapasztalatának hiányában elutasította a bírák érdekképviseleti szerve, az Országos Bírói Tanács.
A miniszter védelmébe vette a döntést, hozzátéve, hogy "a brüsszeli képmutatás" arra késztette Magyarországot és Lengyelországot, hogy terveket készítsenek egy saját "jogállamisági" intézmény létrehozására, mert "szükség van egy olyan helyre, ahol a konzervatív kutatók is megnyilvánulhatnak."
Azt is elmondta, hogy a sokszínűség nevében olyan fontos, Európa jövőjét érintő témákat illetően nem maradt tér a konzervatív gondolkodás számára, "mint a családpolitika, a multikulturalizmus vagy a technológiai óriások szerepe az életünkben".
Varga Judit nem kommentálta, lengyel belügynek nevezte a lengyel abortusztörvény szigorítása nyomán kialakult belpolitikai konfliktust. Úgy nyilatkozott, hogy az abortusz vagy az LMBT-jogok korlátozását illetően Budapest nem szándékozik Varsót követni.
MTI
