Varga Judit az uniós tagországok általános uniós ügyekért felelős minisztereinek luxembourgi ülését megelőzően közzétett üzenetében megjegyezte: Brüsszel teljes gázra kapcsolt, azért zsarolják Magyarországot és Lengyelországot, mert "más alapokon nyugszik értékrendünk, máshogy gondolkodunk a világról és Európáról".
Brüsszel szemét szúrja, hogy Magyarország és Lengyelország megvédi és támogatja a családokat, hogy elutasítja a migrációt és birodalom helyett az erős nemzetek erős Európáját építi - hangoztatta a tárcavezető"Mi ennek a klubnak a tagjai vagyunk és maradunk is. Ennek a klubnak szabályai vannak, melyeket régóta lefektettek az uniós alapszerződésekben. Ezeket az alapelveket azonban nem mi, hanem Brüsszel akarja áthágni, mégpedig erőszakkal" - fogalmazott.
Azt írta: ha nem lenne elég a sok jogállamisági jelentés és kötelezettségszegési eljárás, még olyan források megvonásával is zsarolják a két országot, amelyek száz százalékban járnak nekik, "hiszen azokért a magyar és lengyel emberek keményen megdolgoztak".
Emlékeztetett: Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt, Lengyelországot pedig azért támadják, mert gátat szab a lopakodó uniós hatáskörbővítésnek.
"A nyomásgyakorláshoz már hozzászoktunk, Budapest és Varsó kitart, vállt vállnak vetve" - fogalmazott.
Varga Judit kijelentette: egyetért Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, aki EU-s vezetőknek írt hétfői levelében kifejtette, hogy az uniós jog elsőbbségének elve nem korlátlan, csak azokon a területeken érvényesül, amelyek uniós hatáskörbe tartoznak, s azok a hatáskörök, amelyeket a tagállamok nem ruháztak át az unióra, a tagállamoknál maradnak.
A klub szabályait tehát nem Magyarország és Lengyelország szegi meg, hanem a brüsszeli bürokrácia az alattomos és ideológiailag elfogult politikai játszmákkal - írta a magyar igazságügyi miniszter.
"Mi nem fogunk meghátrálni, tiszta lelkiismerettel és egyenes gerinccel ülünk ma tárgyalóasztalhoz az Általános Ügyek Tanácsában" - tette hozzá az igazságügyi miniszter.
Michael Roth, Németország külügyi államminisztere a tanácsülésre érkezve kijelentette: nincs helye kompromisszumnak a jogállamisággal kapcsolatos vitában Lengyelországgal.
"Beszélnünk kell, de nem látok teret a kompromisszumokra" - fogalmazott, majd hozzátette: a párbeszéd során tisztában kell lenni azzal, hogy minden tagország elkötelezte magát a jogállamiság mellett, amikor csatlakozott az Európai Unióhoz. Különmegállapodások nem lehetségesek - tette hozzá.
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter arra figyelmeztetett, a jogállamiság megszűnése Európa végét jelentené.
"Európa nem élné túl, ha megszűnne a jogállamiság. Európa a demokráciára, a szabadságra, a tiszteletre és a jogállamiságra épült" - fogalmazott.
Kijelentette: ezt fel kell ismerniük nemcsak a jogállamiságot tiszteletben tartó tagországoknak, hanem azoknak is, amelyek számára a jogállamiság nem fontos kérdés. Ha valaki megkérdőjelezi a jogállamiságot, azt okkal teszi. Ennek oka pedig a hatalom megtartása - tette hozzá Asselborn.
A lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntésében megállapította a nemzeti alkotmány elsőbbségét azokon a területeken, melyen az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. A testület nem vonja kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzíti, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén.
