A politológus szerint a szakszervezeti vezetők, kicsit megrészegültek a média fényében. Böcskei úgy véli, a túlóratörvény rabszolgatörvénynek nevezése inkább csak politikai gondolkozást jelez, így terjedt el a közhasználatban. Az úgynevezett rabszolgatörvény alkalmazása elleni tiltakozás a sztrájkjog tükrében nem lehetséges, ugyanis a kollektív szerződéseket nem módosították 2019 január 1-én, tehát nem élesedtek a törvényből fakadó túlóráztatás lehetőségei a munkáltatónak, ezért a hatályban levő kollektív szerződés ellen tüntetni jogellenes.
Igény sem volt a sztrájkra
A politológus szerint a munkavállalók nem is akartak tüntetni, vagyis a szakszervezeti vezetők úgy hirdettek sztrájkot, hogy nem volt rá igény. Noha most mindenki az Audi gyárában zajló megmozdulásokra hivatkozik, de azoknak semmi közük a túlóratörvényhez. Ott évek óta bérfeszültség van, emiatt van tüntetés – mondta Böcskei, aki azt is megemlítette, hogy a 200 helyre meghirdetett sztrájkból csak 58 helyen volt megmozdulás. A szakszervezeti vezetők tehát eredménytelenül mozgósítottak. Böcskei egyébként úgy látja, hogy nem is a munkavállalók demonstráltak. A kérdésre, hogy hova lett a többezres tömeg, Böcskei úgy reagált: „kérdés, hogy kiket láttunk az utcán tüntetni, mert ha az antiorbánista, pártos identitású tiltakozókat láttuk, akkor a többezres tömeg nem tűnt el, hanem ott sem volt”.
(Forrás: pestisracok.hu)
