Túllépte hatáskörét a választási bizottság

Az országgyűlési választáson törölni kell a pártlistát a jelölő szervezetek, a jelöltek és listák nyilvántartásából, ha listát állító jelölő szervezet egyéni választókerületi jelöltjeinek száma egy vagy több jelölt kiesése miatt a szavazás megkezdéséig bármikor nem éri el a törvényben foglalt minimumot – pénteki ülésén fogadta el a Nemzeti Választási Bizottság az iránymutatást, amely szerint törölni kell azon pártok országos listáját, ahol a jelöltek száma az országos lista állítása után bármilyen okból kifolyólag 27 alá csökken.

Az alkotmányjogász szerint ezzel a testület jogot alkotott, amire nincs lehetősége. „A választási törvény 254. paragrafus 2. bekezdése nem arról szól, hogy mi a helyzet akkor, ha valaki visszalép, hanem arról, mi akkor a jogi helyzet, ha nem éri el az elfogadott jelölteknek a száma a minimumot, vagyis a 27-et. Ezt semmiképpen nem lehet úgy értelmezni, hogy érvényes azokra is, akik már az indulási jogot megszerezték, de abból visszaléptek” – ismertette Wiener György.

A választási bizottság arra az átmeneti időszakra időzítette állásfoglalását, amikor a testület éppen csonka, a parlamenti frakcióval rendelkező pártok küldötteinek tagsága a választás kiírásával automatikusan megszűnt – így a bizottságnak csak olyan tagjai vannak, akiket a parlament fideszes többsége választott kétharmaddal 2013-ban.

„Az teljesen természetes, hogy a választójogi törvényt értelmezi a választási bizottság, a törvény betűjéből egyértelműen következik, hogy 27 jelölt a minimális követelmény ahhoz, hogy egy párt országos listát állítson” – jelentette ki Hidvéghi Balázs.

Az iránymutatás az ellenzéki pártok koordinált indulását nehezíti meg, és a visszalépéseket is hátráltatja. Pedig a közvélemény-kutatások szerint a választók éppen ezt várnák el az ellenzéki politikai erőktől.

„Az ellenzéki szavazók és a párt nélküli választópolgárok erőteljes nyomást gyakorolnak az ellenzéki pártokra, hogy valamilyen közös formációt alkossanak. Volt egy felmérésünk, ahol 51 százalék azt mondta, hogy közös miniszterelnök-jelölt kellene az ellenzéki oldalon, közös lista és közös egyéni választókerületi jelöltek” – vélekedett Závecz Tibor.

Az MSZP budapesti elnöke önkényes jogalkotásnak tartja az NVB döntését, amelyre szerinte a szocialisták közös listás javaslata lehet a megoldás. „Ezért mondom azt, amit az önök TV-jében nagyon sokszor elmondtam, hogy mindenféleképpen meg kell oldanunk azt, hogy  még február 18. előtt, az ajánló alámerítések előtt, hogy együttműködjünk minél szélesebb körben, az ellenzéki pártok fogjanak végre össze, és ne a saját érdekeiket kövessék” – jelentette ki Kunhalmi Ágnes.

Az LMP-t nem lepte meg a választási bizottság iránymutatása, ahogy a Jobbikot sem. „Orbán Viktor annyira retteg hatalmának elvesztésétől, hogy a korábbi gyakorlatának megfelelően minden létező törvénytelen, alkotmányellenes vagy alaptörvény-ellenes lépést megtesz annak érdekében, hogy hatalomban maradjon. Én abszolút nem értek egyet ezzel a döntéssel, szerintem a választási törvényt alapvetően sérti, hiszen az ilyen döntéseket ott kellene szabályozni, ez viszont kétharmados többséget igényelne az Országgyűlésben, és egyben alaptörvény-ellenes is, hiszen olyan mértékben nyúl bele a választás tisztaságába és szabadságába, amely megengedhetetlen” – mondta Mirkóczki Ádám.

Balázs Péter volt külügyminiszter a voksolás tisztaságának biztosítására külföldi megfigyelőket hívna az országba: „Ha egyszer megvan a választás, az eredményét fogadják el belföldön is, és külföldön is tekintsék hitelesnek azt a politikai formációt, ami létrejön. Érdeke minden félnek, hogy tiszta és átlátható legyen, ezért nem haszontalan, hogyha például EBESZ-megfigyelők is részt vesznek.”

Az NVB iránymutatása nem kötelező érvényű, a választási szervek jogalkalmazását segíti. Az iránymutatás éppen ezért a bíróságon sem támadható meg, csak az ez alapján hozott konkrét határozat ellen kérhető majd jogorvoslat a bíróságon.