Jakab Péter, Dobrev Klára, Márki-Zay Péter, Karácsony Gergely és Fekete-Győr András (Fotó: Máté Krisztián)
– A hazai baloldal nem képes megújulni: továbbra sincs innováció és releváns mondanivaló, az április 3-án megbukott pártelit pedig – minden személyi változás ellenére – vezető pozícióban maradt. A választási kudarc után nőtt a töredezettség, Márki-Zay Péter visszatérésével, illetve a Jobbik szakadásával szeptemberre immár tizenegy (társ)elnök vezetésével működő nyolc szervezet lesz
– olvasható a XXI. Század Intézet legfrissebb elemzésében. Hozzátették: mivel az ellenzéki oldalon nincs hely ennyi párt számára, minden bizonnyal élesedni fog a szavazók bizalmáért folyó küzdelem. Emellett hangsúlyozták, hogy a baloldali pártok mind szervezetépítésben, mind pedig ideológiai-szellemi munkában évtizedes lemaradásban vannak a kormánypártokhoz képest.
Az Országgyűlésben rekordszámú, összesen hét ellenzéki – ebből hat baloldali – frakció működik, így minden eddiginél töredezettebbé vált az ellenzéki oldal. A rendszerváltoztatás óta nem volt rá példa, hogy ennyi ellenzéki képviselőcsoport kezdje meg a parlamenti munkát. A fragmentáltság a 2018-as ciklus kezdetéhez képest is szembetűnő – fogalmaz az elemzés. Emlékeztettek arra, hogy a Jobbik sokadik pártszakadása után Jakab Péter A Nép Pártján néven új mozgalmat épít az egykori pártjából kilépő tagok segítségével, miközben Márki-Zay Péter is visszatért az országos politikába, és Hadházy Ákossal közösen bejelentette, hogy szintén új párt alapítását tervezi.
Az elemzés kitér rá, hogy sem Jakabnak, sem pedig Márki-Zaynak nincs elég anyagi erőforrása és politikai tőkéje ahhoz, hogy rövid távon sikeres pártot hozzon létre.
A többi ellenzéki pártnak mégis számolnia kell velük, hiszen szeptemberre hatról nyolcra nő azoknak a szervezeteknek a száma, amelyek az egykori szivárványkoalíciót alkották. A XXI. Század Intézet szerint a baloldal fragmentáltságának mértékét jól jellemzi, hogy az egykori ellenzéki összefogásból létrejött nyolc pártnak tizenegy (társ)elnöke lesz.
– Összességében elmondható, hogy a rendszerellenzéki szerep került szerkezeti válságba, hisz nincs szükség ennyi, ráadásul egymással is versengő baloldali pártra. Mindezek miatt szeptemberben erősödni fog az egymás közti küzdelem, miközben gondolkodniuk kell azon is, hogy milyen együttműködési formában készüljenek a 2024-es helyhatósági és uniós választásokra. Az önkormányzati voksoláson ugyanis teljes összefogásra lesz szükségük, míg az uniós parlamenti választásokon csak a túlélésükért küzdő kisebb pártoknak lesz érdekük az együttműködés – rögzítette az elemzés.
