Kerpel-Fronius Gábor javaslata mindennek ellentmond, amit a budavári lakosoknak a Várnegyed jelent. A Szent György térre javasolt fantáziátlan betonmonstrum, valamint a lekövezett sivár térkialakítás egy középkori városnegyedben, ráadásul a világörökség helyszínén, egyetlen magyar polgárnak sem szolgálja az érdekét – így reagált lapunknak Kerpel-Fronius Gábornak, Budapest főpolgármester-helyettesének a budai Vár rekonstrukciójára vonatkozó javaslatára a Budavári Lakosok Szövetségének (BLSZ) elnöke.
Tóthné Z. Nagy Erzsébet elmondta:
minden budavári lakos postaládájába közleményt juttatott el, hogy ismertesse a Kerpel-Froniusék által megálmodott „magyar Akropolisz” koncepciót,
továbbá Csomay Zsófia építész terveit is csatolta, ami kiválóan szemlélteti, hogy a budapesti városvezetés miképpen változtatná betondzsungellé a Szent György teret.
A szervezet vezetője a levélben úgy fogalmazott: őt, aki több mint ötven éve él a Várnegyedben, szíven ütötte ez a minden jó ízlést nélkülöző terv. Az építkezések megvalósulása esetén – folytatta – ipari épületeket és egy lekövezett betonsivatagot kapnának a kerület polgárai, ami nemcsak a lakosok életét tenné tönkre, hanem az ideérkező turistákat is elriasztaná, és a budai Vár többé nem lenne ugyanaz a hely, amilyennek az emberek szeretik. A BLSZ elnöke végül hangsúlyozta:
a budavári lakosoknak legalább ebben a kérdésben össze kell fogniuk, mivel a momentumos főpolgármester-helyettes a kerület balliberális polgármesterének és alpolgármestereinek segítségével könnyen megvalósíthatja ezeket a riasztó terveket.
Tóthné Z. Nagy Erzsébet továbbá arról is beszámolt, hogy V. Naszályi Márta ismételten propaganda-hadjáratot indított a Budavári Palotanegyedben zajló rekonstrukciós építkezések ellen. A kerület balliberális polgármestere a Várnegyed című önkormányzati lapban ugyanis azt hangoztatta, hogy a Nemzeti Hauszmann-terv és a Hauszmann-program egy rossz elven alapuló, hibás döntés, ami szembemegy a szakmai elvekkel, a célokkal és az értékekkel is.
Véleménye szerint ez a program nem szolgálja a főváros és az ország érdekét sem, mivel elképesztő közpénzpazarlással jár,
hiszen a kormány több százmilliárd forint közpénzt költ el úgy, hogy az nincs megalapozva, és megkérdőjelezhető a célja. V. Naszályi Márta végül azt is megállapította, hogy az épületek többsége nem is az eredeti formájában épül vissza, hanem azoknak csak egy mása készül el vasbetonból, a rendeltetésük pedig egyelőre ismeretlen a számukra.
A kerület első embere az Indexnek adott interjújában tovább bírálta a Várban zajló kormányzati beruházásokat. Korábbi állításait megerősítve kijelentette:
a Hauszmann-terv alapja az 1944-es márciusi állapotok visszaállítása, majd megjegyezte, hogy az emberek nem alattvalók, ezért nagyon rossz szimbolikus-politikai üzenetnek tartja, hogy a kormány felhelyezi magát a várhegyre, alatta pedig elterül a város.
Miként a Magyar Nemzet is beszámolt róla, Kerpel-Fronius Gábor nemrégiben a közösségi oldalán mutatta be Csomay Zsófia építész Szent György téri, a Sándor-palota és a Karmelita kolostor melletti térség beépítéséről szóló látványterveit, ahol elképzelésük szerint a Magyar Nemzeti Galéria is – szemben a Városligettel – a múzeum számára alkalmas épületet kapna. Az építészeti tervek közzétételét követően viszont a galéria új épületének várbéli, Szent György téri elhelyezése gyakorlatilag egyetlen támogató megjegyzést sem kapott Kerpel-Fronius Gábor Facebook-oldalán, sőt az egyik legnagyobb ellenzéki hírportálon is szavazásra bocsátották a kérdést, ahol nyolcvanszázalékos arányban az a válasz született, hogy az új Nemzeti Galéria helye a Városligetben, a volt Petőfi Csarnok helyén legyen.
