A hódok először a kilencvenes évek elején jelentek meg a Szigetközben. Az elszaporodó ausztriai állományból elvándorló egyedek telepedtek meg a Duna mentén, majd a mellékfolyók és a kisebb vízfolyások közelében. Az állomány jelenleg növekszik, a Kisalföldön már száznál is több hódcsalád élhet.
A mosonmagyaróvári Hunyadi iskola igazgatója a hódok pusztítását mutatta a Hír TV kamerájának. Az állatok az intézmény közvetlen közelében döntöttek ki több fát. Korábban nem volt példa rá, hogy a rágcsálók a folyó mentén bemerészkedtek volna a belvárosba.
„Eddig nem fordult elő hasonló. Most, hogy a hódállomány növekszik, elképzelhető, hogy gyakrabban fogunk ezzel találkozni. Többen panaszkodtak is, hogy az állatok máshol is fákat döntenek ki, így elzárják a víz útját, és elárasztják a környéket” – mondta Pellinger Attila. A Fertő-Hanság Nemzeti Park osztályvezetője elképzelhetőnek tartja, hogy a vándorlás során az állatok ott nyugalmat találtak, és nem kizárható, hogy akár hódvárat is fognak találni a környéken.
A hódok korábban a Szigetköz több pontján komoly halpusztulást is okoztak, mivel a kidöntött fákról az avart a víz bemosta a halastavakba. Ugyan a vízügyi szakemberek több helyen bontottak már szét hódvárakat, mivel védett állatról van szó, az általa okozott károkat nem térítik meg.