A NATO-Ukrajna tanácsülések blokkolása mindaddig fennmarad, amíg nem tudunk megállapodni az elvett kisebbségi jogok visszaadásáról - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés keddi ülésén.
A tárcavezető napirend előtti felszólalásában kiemelte: amikor erről a kérdésről beszélnek, a világpolitikában gyakran úgy állítják be Magyarországot, mintha ez egy oroszbarát politika lenne, ami "nevetséges". Érthető, hogy több ezer kilométerre innen, "egy óceánnal odébb", más gondolati perspektívában, 150 ezer magyar kevésbé fontos, mint a geopolitika, de nekünk sokkal fontosabb ez a közösség, mint bármely geopolitikai megközelítés - fogalmazott.
Szijjártó Péter közölte: március 26-án Budapestre látogat az ukrán külügyminiszter, akit az ukrán elnök azzal bízott meg, hogy próbálja meg a kétoldalú kapcsolatokat helyreállítani. "Mi erre készen állunk", erre a találkozóra is ésszerű, józan észen alapuló javaslatokkal készülünk" - tette hozzá.
A külügyminiszter kifejtette: a kétoldalú kapcsolatok a szomszédos országok tekintetében az a reláció, ahol a legtöbb kihívás érte az országot. Magyarország természetesen Ukrajna mellett áll, amikor a területi integritásáról és szuverenitásáról van szó, de nem szabad elhallgatni, hogy a Kárpátalja területén élő magyar nemzeti közösség jogait sok esetben megsértették ukrán törvényhozási döntésekkel, olyan törvényeket léptettek életbe, amelyek sértik a magyar nemzeti közösség jogait - emlékeztetett. Hozzáfűzte: nemcsak a magyar közösségi jogairól van szó, hanem általában a kisebbségi jogokról.
Elmondta: Ukrajna célja, hogy minden ukrán állampolgár jól beszélje az államnyelvet, Magyarország célja pedig az, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek megkapják a saját anyanyelvükhöz kapcsolódó jogokat. E két cél nem kibékíthetetlen egymással - mutatott rá.
Felidézte: Ukrajnában a magyar oktatásban részesülők heti hét órában tanulnak ukrán nyelvet, ami - ha megfelelő színvonalon történik - elég ahhoz, hogy jól megtanulják a nyelvet, mégsem beszélik jól. Ennek oka, hogy az ukrán mint államnyelv oktatása nem megfelelő színvonalú, ezért emelni kell az ukrán nyelv oktatásának színvonalát, aminek költségeit Magyarország kész állni - hangsúlyozta.
Szijjártó Péter közölte: komplex javaslatot tettek Ukrajnának, amely kitér egy 50 millió euró kötöttsegély-hitel keretében a kárpátaljai infrastrukturális fejlesztésekre, új határátkelőhelyekre, a gyorsforgalmi kapcsolatok javítására, valamint mezőgazdasági együttműködésre is.
KDNP: Kiállunk a kárpátaljai magyarok oktatási és nyelvi jogainak visszaszerzése mellett
A KDNP kiáll a kárpátaljai magyarok oktatási és nyelvi jogainak visszaszerzése mellett - mondta Juhász Hajnalka, a KDNP országgyűlési képviselője keddi sajtótájékoztatóján.
Juhász Hajnalka idézte a külgazdasági és külügyminiszter napirend előtti parlamenti felszólalását és megerősítette: a magyar kormány továbbra is elkötelezett a kárpátaljai magyarok oktatási és nyelvi jogai ügyében. Jelezte: a KDNP egyetért azzal, hogy mindaddig blokkolni kell az Ukrajna-NATO tanácsüléseket, ameddig Ukrajna a kárpátaljai magyarok oktatási és nyelvi jogait nem állítja vissza.
Százötvenezer magyar él Kárpátalján, ezért "150 ezer okunk van arra", hogy a kárpátaljai magyarság oktatási és nyelvi jogainak visszaszerzése mellett kiálljunk - hangoztatta Juhász Hajnalka, hozzátéve: nem többletjogokról, hanem a szerzett jogok visszaállításáról van szó. Hozzátette, hogy Kárpátalján több mint 70 magyar oktatási intézményt és 16 ezer diákot érint hátrányosan a kialakult helyzet.
Az ukrán külügyminiszter március 26-ai budapesti látogatása kapcsán kifejtette: a magyar kormány célja, hogy konstruktív párbeszédet kezdjen el, hiszen Magyarország számára a jószomszédi viszony helyreállítása kiemelten fontos, ahogyan az is, hogy továbbra is kiálljon Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.
Közölte: a KDNP azzal is egyetért, hogy fontos az ukrán nyelvi oktatás színvonalának emelése, hiszen ma heti hét órában tanulnak a magyar diákok ukránul, mégsem beszélik jól a nyelvet.
Hangsúlyozta: nem zárja ki egymást a nemzeti kisebbségek oktatási, nyelvi jogainak védelme és az ukrán nyelv tanulása.
Kedden folytatja háromnapos ülésszakát az Országgyűlés
Szijjártó Péter napirend előtti felszólalásával kezdődött az ülésnap.
A képviselők további napirend előtti felszólalásai után általános vitákat tartanak.
A Ház tárgyalhat például arról a kormánypárti javaslatról, amelynek elfogadása esetén a jövőben az anyakönyv mellett a személyi igazolvány is tartalmazhatja a származási helyet. Emellett szó lesz a győri Káptalandomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról is.
A szavazások rendhagyó módon az ülésnap végére maradhatnak. Ekkor várható döntés az önkormányzati törvény azon módosításáról, amely egyebek mellett lazítana a polgármestereket érintő összeférhetetlenségi szabályokon.
A parlament ülése jövő hétfőn ér véget, a képviselők ekkor kérdéseket és azonnali kérdéseket tehetnek fel.
MTI
