Szijjártó Péter a közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Magyarország érdekelt a szabad és tisztességes szabadkereskedelemben, éppen ezért arra törekszik, hogy az Európai Unió és Törökország között a lehető legmélyebb, leghatékonyabb és legátfogóbb gazdasági és kereskedelmi együttműködés jöjjön létre.
Rámutatott: Törökországé a világ 18. legnagyobb gazdasága, és az a világos terve, hogy a világ 10 legnagyobbja közé kerüljön.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a globális gazdaság visszaesés dacára az év eddig eltelt időszakában nem csökkent a magyar-török kereskedelmi forgalom, és az év végére bőven meg fogja haladni a 3 milliárd dollárt.
Aláhúzta: Törökország a közép-európai energiaellátás stabilitása és biztonsága szempontjából is fontos partner, hiszen Magyarország így tudja megvalósítani a magyar gázbeszerzés diverzifikálását és ezáltal biztonságosabbá tételét.
Magyarország már építi azt a 15 kilométeres csővezetéket, amely összeköti a magyar-szerb határt a magyar nemzeti rendszerrel, így 2021 októberétől déli irányból Törökországon keresztül megnyílik a fizikai lehetőség annak, hogy Magyarország Kaszpi-tengeri gázt is vásárolhasson.
Szijjártó Péter több olyan intézkedésről számolt be a sajtótájékoztatón, amelyek tovább segítik és fejlesztik a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat.
Közölte: a magyar Eximbank 100 millió dolláros hitelkeretet hozott létre a magyar-török vállalati együttműködés finanszírozása érdekében. Szijjártó Péter egyúttal üdvözölte, hogy az egyik legjelentősebb török bank, a VakifBank Magyarországon is megjelenik és fiókot nyit.
A világ egyik legnagyobb légi áruszállító cége, a Turkish Airlines Cargo úgy döntött, hogy heti háromról négyre emeli a Budapest-Isztambul járatok számát, és Budapestre hozta a kelet-európai központját is - közölte.
A külgazdasági és külügyminiszter végül beszámolt arról is, hogy megállapodtak a közlekedési-szállítási engedélyek számában, valamint a kamionok várakozási idejének csökkentésében is, ami a kétoldalú kereskedelmi forgalom kiszámíthatóbbá válását hozza el.
Szijjártó Péter és Mustafa Varank a sajtótájékoztató végén aláírta a magyar-török gazdasági vegyesbizottság 7. ülésének jegyzőkönyvet.
Az Európai Unió biztonsága Törökország kezében van
Szijjártó Péter az egyeztetést követő közös sajtótájékoztatón sürgette Brüsszelt, hogy hiánytalanul fizesse ki Törökországnak azt a 6 milliárd eurót, amelyet a 2016-os migrációs megállapodás keretében vállalt. Törökország szerint 3,8-3,9 milliárd eurót fizetett ki eddig az EU, Brüsszel szerint valamivel többet, mint 4 milliárd - emlékeztett.
Az Európai Uniónak teljesítenie kell a szerződésben vállalt kötelezettségeit, mert akkor várja el jogosan, hogy Törökország továbbra is féken tartsa a területén tartózkodó 4 millió migránst - hívta fel a figyelmet, majd úgy fogalmazott: "nem érdemes kockáztatni újabb migrációs hullámokat, tilos játszani Európa biztonságával".
Rámutatott: ha Ankara nem tartóztatná fel a migránsokat, akkor nagyon gyorsan olyan tumultus alakulna ki a Nyugat-Balkánon, hogy több százezer illegális bevándorló jelenne meg Magyarország déli határán.
Magyarország természetesen megvédi határát, de jobb lenne elkerülni egy ilyen jelenetsort - húzta alá. Hangsúlyozta: Magyarország világos migrációs politikát folytat, nem hajlandó illegális migránsokat fogadni, és fenntartja a jogot magának arra nézve, hogy maga döntse el, kit enged be, és kivel akar együtt élni vagy éppen kivel nem.
A magyar miniszter egyúttal jelezte: Magyarország készen áll arra, hogy segítse az Európai Unió és Törökország kapcsolatainak még eredményesebbé válását, valamint segítsen abban, hogy Törökország és egyes európai uniós országok közötti meglévő konfliktusokat tárgyalásos úton rendezni lehessen.
Szijjártó Péter ugyanakkor rávilágított, hogy a világjárvány a migrációt az eddigieknél is súlyosabb problémává tette, hiszen a migrációs hullámok mostantól kezdve nemcsak biztonsági, hanem egészségügyi kockázatot is jelentenek.
Az ellenőrizetlen migrációs hullámok a vírus gyors terjedésének veszélyével járnak - tette hozzá.
Nyomatékosította: a világjárványnak rá kellene döbbentenie a világpolitika szereplőit arra, hogy a kioktatás, a leckéztetés és egymás támadása helyett a kölcsönös tiszteletnek és az együttműködés kultúrájának kellene eljönnie a nemzetközi politikai együttműködés terén.
Hangsúlyozta: Magyarország szeretné, ha ez az időszak köszöntene be az Európai Unió és Törökország kapcsolataiban is. Brüsszelnek a kettős mércét és a képmutatást maga mögött kellene hagynia.
Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban világossá tette: a nemzetközi együttműködésnek ahhoz kellene hozzájárulnia, hogy mindenki boldogulni tudjon a saját hazájában. Újabb migrációs hullámok inspirálása helyett arra lenne szükség, hogy nemzetközi összefogással olyan körülményeket alakítsanak ki, hogy mindenki haza tudjon menni - közölte, kijelentve: "a segítséget nem ahhoz kell adni, hogy valaki eljöjjön otthonról, hanem ahhoz, hogy haza tudjon menni".
Szijjártó Péter ugyanakkor sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Brüsszel tovább folytatja azt a "felelőtlen migrációs politikáját", amellyel gyakorlatilag újabb és újabb "ösztönzést ad" migrációs hullámok elindulásának és az embercsempész hálózatok tevékenységének.
Szijjártó Pétert a Cavusogluval folytatott megbeszélést követően az államfői palotában fogadta Recep Tayyip Erdogan török elnök. A magyar külgazdasági és külügyminisztert később találkozik még Fatih Dönmez török energetikai és természeti erőforrásokért felelős miniszterrel, valamint Kerem Kinikkel, a török Vörös Félhold főigazgatójával.
MTI/Hír TV
