Szijjártó Péter arra reagált, hogy Klaus Iohannis alkotmányossági óvást emelt a Kübekháza és Óbéb (Beba Veche) közötti közúti határátkelő létesítéséről elfogadott törvény ellen.
"Románia elnöke, sajnos, szélsőségesen magyarellenes politikus" - írta Facebook-oldalán Szijjártó Péter.
Hozzátette: Klaus Iohannis "folyamatosan belekeveri Magyarországot és a magyar kormányt a romániai választási kampányba", mostani döntésével "szándékosan árt a magyar-román együttműködésnek", és olyan ügyet akadályoz, amely mind a magyar, mind a román embereknek fontos.
A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a két ország határán nyitott határátkelőhelyek nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentőségűek is, közelebb hozzák egymáshoz a határ két oldalán élő közösségeket, és napi szinten könnyítik meg a környéken élők életét.
"Egy új határátkelő létrehozásának megvétózása nem mást jelent, mint két nemzet egymáshoz való közeledésének szándékos akadályozását" - közölte Szijjártó Péter.
A miniszter hangsúlyozta: a magyar kormány továbbra is elkötelezett a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mellett, mivel ez az Erdélyben és Székelyföldön élő magyarok érdeke is.
Románia elutasítja Szijjártó Péternek a román államfővel szemben megfogalmazott bírálatát
A dokumentum szerint a román fél meglepődve vette tudomásul a magyar diplomácia vezetőjének "teljesen indokolatlan, aránytalan, a kontextusból kiragadott reakcióját".
Szijjártó Péter Facebook-oldalán azt írta, hogy Románia elnöke szándékosan árt a magyar-román együttműködésnek, amikor megakadályozza a Kübekháza és Óbéb (Beba Veche) közötti új határátkelőhely létesítését a két ország között.
"Románia elnöke, sajnos, szélsőségesen magyarellenes politikus" - tette hozzá a külügyminiszter.
Szijjártó szerint Klaus Iohannis "folyamatosan belekeveri Magyarországot és a magyar kormányt a romániai választási kampányba", mostani döntésével "szándékosan árt a magyar-román együttműködésnek".
A román külügyminisztérium közölte: Iohannis nem azért emelt alkotmányossági óvást a közúti határátkelő létesítéséről elfogadott törvény ellen, mert ellenezi a határátkelő megnyitását, hanem mert a román alkotmány szerint nemzetközi egyezmény megkötése kizárólag a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozik, arról nem lehet törvény révén dönteni.
A román fél hangsúlyozta, hogy Iohannis döntése semmiképpen nem irányul Magyarország vagy a romániai magyarság ellen. A bukaresti külügy közleménye szerint a román fél továbbra is őszintén érdekelt az igazi jószomszédi és együttműködési viszony kiépítésében Magyarországgal, ami a két ország állampolgárainak kölcsönös érdekeit szolgálja, nemzetiségtől függetlenül.
Emlékeztetettek, hogy a törvény elfogadásához megfogalmazott kormányzati álláspont szerint Bukarestnek szándékában áll kezdeményezni "a szokásos eljárással" a határátkelő megnyitása érdekében egy egyezmény megkötését Magyarországgal a Kübekháza és Óbéb határátkelő megnyitásáról.
"A fentiek fényében a román fél valós szándékának a kontextusból való kiragadása azt mutatja, hogy a magyar fél nem kívánt megfelelően tájékozódni az alkotmányossági óvás indokairól, noha azok nyilvánosan is elérhetők" - olvasható a közleményben.
Iohannis pénteken emelt alkotmányossági óvást a bukaresti képviselőház által május végén elfogadott jogszabály ellen, amely előírja, hogy a román kormány kezdjen diplomáciai tárgyalásokat Magyarországgal a magyar-román-szerb hármas határnál található új nemzetközi határátkelőhely létrehozásáról.
A kihirdetésre váró törvényt a Szociáldemokrata Párt (PSD) három Temes megyei, valamint a szerb kisebbség parlamenti képviselője kezdeményezte. A jogszabály indoklása szerint a határátkelő a Románia, Magyarország és Szerbia közötti gazdasági, kulturális, oktatási együttműködést segítené, hozzájárulna a munkaerő szabad áramlásához és megkönnyítené a határok által mesterségesen elválasztott családok tagjai közötti kapcsolattartást.
A magyar-román-szerb hármas határnál a magyarországi Kübekháza és a szerbiai Rábé között már megnyílt az állandó határátkelőhely, amelyet tavaly októberben avatott fel Szijjártó Péter magyar és Ivica Dacic szerb külügyminiszter.
MTI