A HírTV brüsszeli tudósítója azt kérdezte az Európai Bizottság szóvivőjétől, hogy miért söpörték le az asztalról az indítványt, amit 11 tagállamban több mint 1,1 millióan írtak alá, több európai nemzeti parlament, köztük a Bundestag támogatta és decemberben az Európai Parlament háromnegyedes többséggel megszavazta a kezdeményezést támogató állásfoglalást.
Zöldhegyi Katalin arra is emlékeztetett, hogy a Bizottság a BLM-mozgalmak miatt antirasszista akciótervet dolgozott ki, sőt genderstratégiát is alkotott, de az Európai Unión belüli kisebbségvédelemmel nem foglalkozott.
A Minority SafePack bejegyzését az induláskor, 2013-ban egyszer már elutasította az Európai Bizottság, arra hivatkozva, hogy a célokat tagállami szinten kell megvalósítani. Végül az Európai Unió bírósága 2017-ben jóváhagyta a kezdeményezést és a szükséges mennyiségű aláírás is összegyűlt időre. Ennek ellenére nem történt semmi.
A Minority SafePack kezdeményezői szerint az Európai Bizottság elutasító döntése hiteltelenné teszi az európai polgári kezdeményezés intézményét - szerintük a döntés az európai részvételi demokrácia egyetlen eszközét utasítja el.
Valamelyik nemzeti kisebbséghez az unió lakosságának nagyjából 11 százaléka, vagyis 50 millió ember tartozik.
HírTV