A lap emlékeztetett, Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet alapítója még 2021-ben beszélt a felvidéki Ma7-nek arról, hogy van egy ilyen projekt folyamatban.
A középkori magyar uralkodók többségét a székesfehérvári bazilikába temették, de a sírokat a törökök feldúlták, a koronázó templom pedig a XIX. század elejére elpusztult. A XIX-XX. században számos csontvázat feltártak, azokat különféle helyeken tárolták.
A bazilika területén feltárt emberi maradványok koponyái alapján már 11 arcrekonstukciót avagy fej-újraalkotás végzett el a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpont és Archívuma. Ezekből tudományos publikáció is megjelent (Alba Regia 51. 2023. 61-92.).
Mint a Mandinernél landolt névtelen dokumentum kifejti: Gábor Emese, a központ munkatársa 2024-ben több grafikus rekonstrukciót készített az osszárium koponyáiról.
Eközben figyelt fel arra, hogy az I/10-es sírszámú lelet koponyája annyi hasonlóságot mutat Corvin János Lepoglaván feltárt koponyájával, hogy az felveti a közeli rokonság gyanúját. Ezután háromdimenziós modellt készítettek a koponyáról, majd tudományos plasztikus arcrekonstrukció készült.
Az egész kutatás dokumentációját elküldték Martin Trautmannak, egy neves külföldi igazságügyi antropológusnak, azonosítási adatok nélkül (tehát annak közlése nélkül, hogy mit tudnak és mit sejtenek a két koponya gazdájáról).
Trautmann szakvéleménye megerősített Gábor Emese meglátását:
a két koponya néhai tulajdonosai nagyon közeli rokonságban állnak egymással.
Ez lehetne ikertestvérség, de Corvin Jánosnak nem volt ikertestvére. Hunyadi János volt hadvezér és kormányzó pedig a gyulafehérvári katolikus katedrálisban van eltemetve. Az egyetlen lehetőség, tekintve, hogy a csontváz a székesfehérvári osszáriumból kerül elő, azaz királysírból való, az az, hogy ez Hunyadi Mátyás csontváza.
Fotó: Shutterstock
