Az ellenzéki referendum aláírásgyűjtésében részt vevő pártok pénteken adták le a Karácsony Gergely főpolgármester által - a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadékról - kezdeményezett népszavazási kérdések aláírásgyűjtő íveit.
Szánthó Miklós kiemelte:
azzal, hogy a baloldal csak a mai nap nyújtotta be a népszavazási kezdeményezéseihez szükséges mennyiségű aláírást a Nemzeti Választási Irodához (NVI), hivatalosan is elszállt az esélye annak, hogy az április 3-ára legyen kitűzhető". A referendumot még "az elképzelhetetlenségig felgyorsított eljárásrendben" is leghamarabb csak április 26-án lehetne megtartani
- jegyezte meg.
Kifejtette: az NVI-nek 60 napja van megvizsgálni a "470 ezer" (valójában kérdésenként 235 ezer) aláírást. Ha ezzel egy nap alatt végeznek is, az január 22-ét jelenti. Ha megvan a döntés, az megtámadható a Kúrián. Ha ilyesmi nem is történik - a jogerőre emelkedéshez akkor is 5 nap kell, így az január 27. - írta.
A jogerőre emelkedett határozatot közzé kell tenni a Magyar Közlönyben és a Nemzeti Választási Bizottság elnökének hivatalosan is tájékoztatnia kell az Országgyűlés elnökét a kezdeményezés hitelesítéséről. Az igazgató megjegyezte, "szintén lehetetlen a gyakorlatban", de ha ez is egy nap alatt megtörténik, az január 28-át jelenti.
Az ezt követő első parlamenti ülésnapon a házelnök bejelenti a kezdeményezést a képviselőknek. Erre elvileg csak februárban lenne már lehetőség, mivel ekkor indul a hivatalos ülésszak - írta Szánthó Miklós. Hozzátette: feltételezve a "szintén a lehetetlent", hogy csak ezért összehívnak egy rendkívüli parlamenti ülést egy hétvége alatt, az január 31. lesz.
Kiemelte: szintén példa nélküli lenne, "de mondjuk, hogy az Országgyűlés aznap döntene is, és elrendelné a népszavazásokat". Sőt, a vonatkozó határozat azonnal megjelenik a Magyar Közlönyben. A határozat - ha nem támadják be az Alkotmánybíróságon - 15 nap után lesz "jogerős": azaz február 15-én.
A köztársasági elnök ezt követően tűzheti ki a népszavazást. Szintén feltételezve, hogy ezt már aznap, február 15-én megtenné az államfő, ettől naptól számított 70-90 napon belülre lehet kiírni a népszavazást - fejtette ki Szánthó Miklós.
Kiemelte:
ha nincs is semmilyen jogorvoslat, és minden érintett szerv napon belül vagy egy nap alatt végez - a több napot/hetet igénybe vevő ügymenettel - leghamarabb "egy lehetetlenségig felgyorsított eljárásrendben is" április 26-án lehetne megtartani a referendumot.
Szánthó Miklós kitért arra is, van egy kivételes szabály, amely szerint egy népszavazást akkor is ki lehet tűzni, ha más kérdésben a köztársasági elnök már korábban népszavazást írt ki, és ez utóbbi időpontjáig legalább ötven nap van hátra. Ennek alkalmazásához azonban legkésőbb február 12-én ki kellene tűzni az ellenzék által kezdeményezett kérdésekben a népszavazást. Ez azonban - mint az Alapjogokért Központ igazgatója fogalmazott - "a legextrémebb felturbózással sem tud kijönni".
