A miniszter arról beszélt, hogy a Voks 2025 rendkívül fontos kérdést vet fel arról, hogy a szomszédos háború színterét jelentő Ukrajna bekerüljön-e, és ha igen, akkor az európai elit által javasolt és forszírozott gyorsított módon az Európai Unióba. Ez minden magyar életét rövid távon is befolyásoló, igen fontos kérdés - tette hozzá.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint Ukrajna csatlakozásához "óriási érdekek kapcsolódnak" mind a brüsszeli, mind az ukrán elit részéről.
Hangsúlyozta, hogy a háborús romok eltakarítása, az ország újjáépítése, majd az ukrán gazdaság és állam üzemeltetése, a hadsereg fegyverben tartása mind-mind olyan felület, amelyen keresztül európai uniós források áramlanának Ukrajnába. Hozzáfűzte:
onnan viszont rossz minőségű, olcsón előállított termékek árasztanák el az Európai Unió piacát, kockáztatva a magyar emberek munkalehetőségét és megélhetését.
Kitért arra: a véleménynyilvánító szavazás és a magyar kormány fellépése komoly érdekekbe ütközik, ezért Ukrajna el is indított egy lejárató kampányt Magyarországgal szemben. A miniszter szerint jól látszik, hogy ez régóta előkészített, rendkívül jól időzített, egyértelműen politikai nyomásra és megrendelésre végrehajtott, a sajtó nagy nyilvánosságában zajló lejárató kampány. Mint mondta, "ennek a magyar politikáig elérő lábai, illetve kapcsolatai vannak", hiszen
a lejárató kampány ukrajnai kirobbanása előtt egy nappal a Tisza Párt egy leleplező szándékú hangfelvételt tett közzé, amelyben megtámadta a magyar haderőfejlesztést és a Magyar Honvédséget.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról is beszélt, hogy a lejáratásban központi szerepet játszik egy korábbi katonatiszt, egy vezérkari főnök, aki úgy döntött, hogy "a személyes sértettsége és bosszúvágya kiélésére az a legjobb mód, hogyha politikai szereplővé és mindezeknek a folyamatoknak aktív cselekvő részesévé válik".
"A magyar katonák nem szeretik a köpönyegforgatókat"
- fogalmazott a tárcavezető, felidézve, hogy a korábbi helyettes államtitkárnak vezérkari főnökként bőven lett volna lehetősége bizonyítani. Most azonban szembefordul a magyar haderőfejlesztéssel és olyan vádakat fogalmaz meg az eszközbeszerzési program vagy a honvédek jogállására vonatkozó jogszabály ellen, amelynek előkészítésében maga is aktívan részt vett. Folyamatosan támadja a Magyar Honvédség szervezetikultúra-változásának egyik eszközét, a fiatalítást is, amelynek egyébként a név szerinti előterjesztője is ő maga volt - mondta.
Hozzátette: amikor valaki a fegyveres erőket lázítja, és lényegében folyamatos hangulatot kelt a haderőfejlesztés irányaival és végrehajtásával kapcsolatban,
az már önmagában is nemzetbiztonsági kockázatot jelent. A felmentésében szerepet játszó legfontosabb szempont azonban Ukrajna-párti viselkedése volt
- húzta alá.
Felidézte, hogy egy vizsgálat eredményeként derült ki az is, hogy a korábbi vezérkari főnök a számára írásban adott parancs ellenére nem a neki adott mandátumok alapján nyilatkozott jelentős nemzetközi fórumokon, hanem attól eltérően, a magyar álláspont lényeges elemeit kihagyva, illetve tapintható Ukrajna-párti szimpátiákat megengedve magának, majd pedig az ezekről szóló jelentésekben úgy tüntette fel a megnyilvánulásait, mintha a mandátuma szerint szerepelt volna.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint ezek nagyon komoly és további vizsgálatokra okot adó következményekkel járó szempontok, amelyek összességében azt jelentik, hogy a Tisza Párt jelenlegi prominens képviselője - aki talán a politikába menekül ez alól a felelősség alól - már akkor is a magyar emberek biztonságával játszott személyes ambícióból vagy becsvágyból, és sajnos ezt a tevékenységét most is folytatja.
Fotó: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter sajtótájékoztatója Oroszlányban (MTI)
