„(…) Orbán Viktor gondolatainak egészen biztos, hogy van értelme, de a múlthét csütörtöki nagy maratoni két és fél órás sajtótájékoztató után sok újságcikkből úgy tűnik, hogy ezt nagyon sokan mégsem értik. Például nem igazán sikerül az ellenzéki oldalon értelmezni azt a mondatot, hogy Európán belül a feszültség nem enyhül, hiszen két országcsoport között létezik ez a feszültség és nem csak a migráció kérdésében, hiszen az egyik országcsoport át akarja alakítani a társadalmat egy posztkeresztény, posztnemzeti társadalommá, ők a liberális demokraták, míg a másik országcsoport nem akarja átalakítani a társadalmat, hanem a keresztény nemzeti kultúrát és a civilizációt szeretné építeni.”
– vezette fel az első témát Huth Gergely.
„Túl leegyszerűsítő világmagyarázat szerintem, tehát ilyen van, ez az ellentét is létezik. Vannak olyan országok, amelyek kétségtelenül liberális bevándorláspolitikát folytatnak, vannak olyanok, amelyek nem, de vegyük Szlovákiát, amely bevándorlás szempontjából például mondjuk bevándorlás ellenesnek tekinthető, ugyanakkor eurót használ, ugyanakkor a politikai, gazdasági integrációt tekintve inkább mégis az úgynevezett magországokhoz tartozik. Magyarország például nem. Egy csomó ügyben rengeteg, apró törésvonal van Európában.(…)”
– felelte Kósa András.
„De mit gondolsz arról, hogyha egy 30-40 éves távlatban nézzük csak az európai politikai térképet, illetve annak a megosztottságait, törésvonalait, ha tetszik a hagyományos terminus technicusokkal dobálózva jobboldaliság, baloldaliság, liberalizmus, konzervativizmus stb., akkor mindenképpen talán elismerésre méltó az az orbáni észrevétel – ha ezt a megjegyzését nevezhetjük észrevételnek - , hogy a hagyományos felosztások mára mintha egy picit kimentek volna a divatból? (…)Gazdaságpolitikai vonalak mentén definiáltuk, hogy ki van jobbra, ki van balra. Mára egy pár évtized elteltével – az orbáni megjegyzés talán erre utal – ezeknek a gazdaságpolitikai jobboldaliságoknak és baloldaliságoknak a szerepét mintha átvette volna az identitáspolitika.”
– vetette közbe Pesty László dokumentumfilm-rendező.
„(…) Orbán Viktor két és fél órás sajtótájékoztatójából mi tetszett neked?”
– kérdezte Huth Gergely Kósa Andrástól.
„Több figyelemre méltó gondolatot megfogalmazott. (…) Ami a legérdekesebb volt szerintem az az, hogy a trianoni évforduló kapcsán arról beszélt, hogy szó szerint így mondta, hogy száz év magyar magány után, tehát száz év után, amikor Magyarország a térségben egyedül állt, a körbe volt véve gyanúsan minket méregető szomszédokkal, ez az állapot végre megszűnt. Szlovákiával, Szerbiával kifejezetten jó viszonyunk van, Romániával is az elmúlt évekhez képest egy normális viszonyunk van és, hogy a Trianon-megemlékezések persze fontosak, de úgy kell ezeket végrehajtani, hogy ne veszélyeztessük ezt a viszonyt.”
– válaszolta Kósa András.
Hír TV
