A magyar választási rendszer 2011-es reformja számos társadalmi, politikai és közjogi elvárásnak tett eleget. Ennek ellenére az új szabályozással szemben több kritika is megfogalmazódott az elmúlt évtizedben. Döntő többségben vannak azok a kifogások, amelyeket az ellenzéki pártok vagy kormánykritikus civil szervezetek fogalmaztak meg, politikai és nem szakmai szempontok alapján.
A választási rendszerbe vetett bizalom aláásására nemcsak a hazai nyilvánosságot használják fel rendszeresen, de a nemzetközi médiumok és szervezetek is gyakran visszhangozzák ezeket a vádakat. 62 európai parlamenti képviselő sürgette a magyar választások szigorú helyszíni ellenőrzését és 20 kormánykritikus magyar civil szervezet fordult levélben az EBESZ-hez, hogy teljes körű megfigyelési missziót küldjenek hazánkba.
A Nézőpont Intézet ennek alkalmából a szervezet 2018-as Magyarországról szóló jelentésének 20 legelterjedtebb kritikáját gyűjtötte össze, s vizsgálta meg tényszerűen azok aktualitását és valóságtartalmát.
A kritikák fele már a megfogalmazása időpontjában is alaptalan volt. Indoklásukat döntően az ellenzéki retorika átvétele jellemezte, többek között a civil szervezetek helyzete, a kormánypárti hirdetések, a közszolgálati média, a médiapluralizmus, a médiaszabadság, a médiafelügyelet, vagy éppen a külhoni szavazók vonatkozásában.
Találhatók a jelentésben olyan kifogások, amelyek elavultnak tekinthetők, miután a jogszabályokban módosítások vagy a körülményekben változások történtek. Az ún. „bizniszpártok” lehetőségei például szűkültek a szigorításoknak köszönhetően, csökkent a hibalehetőségek száma a választási vitarendezések kapcsán, az átjelentkezésekből eredő hosszú sorban állás és késedelem pedig a jogszabálymódosításoknak köszönhetően könnyebben megelőzhetővé váltak.
A “Szabad és tisztességes választás előtt – 20 kritika és tény az EBESZ 2018-as jelentésének tükrében” című teljes elemzés IDE kattintva érhető el.
Nézőpont Intézet
