2021. január 20.,
szerda, Fábián, Sebestyén napja

Soros György és a magyar demokrácia ütközőpontjai

Magyar Nemzet

2020. november 27., péntek 06:54

Soros György megosztó figura. Emlékezetes: kifizette volna a magyar államadósságot a rendszerváltás után, vagy éppen pénzügyi segítséget nyújtott volna az OTP-nek. Mindezt azonban nem emberbaráti szeretetből tette volna, pontosan látszik, hogy a profit mozgatta az üzletembert. Ettől függetlenül Soros az elmúlt 30 év nagy részében inkább semleges szereplő volt, a kormánnyal és Orbán Viktorral való szembefordulása pedig egyértelműen a bevándorlás kérdése kapcsán fennálló nézetkülönbségen alapul. Így alakult Soros elmúlt 30 éve a magyar nyilvánosságban.

A milliárdos spekuláns, Soros György objektív mércével mérve is ellentmondásos és megosztó figura - írja a Magyar Nemzet. Tisztelői „filantrópként” hivatkoznak rá, míg a vele egyet nem értők látszólagos jó cselekedetei mögött is a könyörtelen befektetőt, a spekulánst látják, aki távlati céljai érdekében cselekszik. De hogyan alakult Soros megítélése Magyarországon?

1984-től a második Orbán-kormányig

A spekuláns 1984-ben hozta létre első alapítványát, a Magyar Soros Alapítványt, azóta a világ 100 országában működnek a Nyílt Társadalom Alapítványok. A Soros-féle alapítvány első magyarországi éveit nehéz kritizálni: céljuk az volt, hogy támogassák a demokratikus ellenzéket az akkori szocialista hatalom ellenében. Az ellenzéki szervezetek, egyetemek, könyvtárak számos fénymásológépet kaptak Soroséktól. Érdemes kiemelni: ebben a korszakban az információs monopólium a pártállam kezében volt, ezért nyugati, amerikai fénymásológéphez szinte lehetetlen volt hozzájutni. A gépek segítségével szamizdatokat, a kommunistákkal kritikus kiadványokat, folyóiratokat sokszorosítottak.

A rendszerváltást követő események tükrében utólag sokan felvetik, hogy ez a segítség nem volt önzetlen. A spekuláns előbb meg akarta szerezni az ország legnagyobb bankját, az OTP-t: kétlépcsős tőkeemelést kínált összesen 15 milliárd forint értékben, amellyel 25 százalékos tulajdonrészhez jutott volna a pénzintézetben. Az üzletet még a Horn-kormány is ellenezte, végül az Állami Vagyonügynökség és a kabinet megegyezési szándékát kétségesnek találva Soros csalódottan visszalépett.

A spekuláns később, a 2008-as válság alatt megpróbálta bedönteni a bankot. A nemzetközi piacon tapasztalható folyamatok az OTP részvényárfolyamaira is rossz hatással voltak, a Soros Fund Management LLC ezt kihasználva shortolta meg a papírokat. A pénzintézet végül kibírta a nyomást, a spekuláns pedig 675 ezer dollárt keresett az ügyleten. Soros később hárította a felelősséget a manőverért és közölte: kollégái az alapkezelőjénél a tudta nélkül cselekedtek. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 489 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a Soros Fund Managementet.

A másik példa Soros György kétarcúságára az, amikor a milliárdos felajánlotta, hogy kifizeti az államadósságot. – Soros György felajánlotta, hogy az adósságunkat átváltja vagyonra. Mi azonban inkább a biztonságosabb megoldást választottuk és több tulajdonosnak értékesítettük a vagyonunkat. Tudtuk, hogy Soros is eladta volna, ahogy a szocialista kormány is eladta legfontosabb értékeinket 1994-től kezdve – emlékezett vissza 2019-ben Botos Katalin volt bankügyekért felelős tárca nélküli miniszter az Antall József Baráti Társaság előadás-sorozatának egyik rendezvényén. Az eseményről tudosító Mandiner.hu cikkében felidézte Bíró Zoltánnak, az MDF első elnökének szavait az eset kapcsán. – Soros átadott egy listát azokról a nemzeti vagyontárgyakról, amiket azért kért volna cserébe, hogy kifizeti a magyar államadósságot. Persze őrült aránytalanság volt a vagyonelemek és a tartozás között, de úgy gondolta, eljött a pillanat, amikor sikeresen zsarolhatja a megszorult magyar kormányt. Ebben az ügyben kosarat kapott – mondta a politikus.

A ’90-es évek eleji próbálkozások után Soros a 2000-es éveket a csendes építkezésre használta fel. Létrehozta például az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet 2003-ban, amelyet egy rövid megszakítással azóta is Majtényi László vezet. Az EKINT – a szervezet oldalán olvasható bemutatkozása szerint – „nyilvános állásfoglalásokkal, konkrét közpolitikai javaslatokkal és hosszabb távú kutatásokkal igyekszik formálni a közéletet”. Majtényi 2010-től kezdve az Orbán-kormány kérlelhetetlen kritikusa, az Élet és Irodalom hasábjain rendszeresen ostorozza a jelenlegi kabinet politikáját. Elfogultságára jellemző: 2006-ban, a Gyurcsány-kormány által elrendelt rendőrterror évében a jogtudós jogvédőnek nem jelent meg írása a lapban a civilek tömeges megveretése kapcsán, akkori kormánykritikája kimerült abban, hogy tiltakozott, amikor Göncz Kinga külügyminiszter a kormány nevében üdvözölte Szaddám Husszein iraki diktátor halálát.

A második Orbán-kormány megalakulásakor még semmi sem utalt arra, hogy Soros György néhány év múlva központi szerepet játszhat a magyar belpolitikában. A milliárdos legutóbb 2010-ben találkozott Orbán Viktorral és más kormánytagokkal, ugyanis a vörösiszap-katasztrófa után egymillió dollárt ajánlott fel az áldozatok megsegítésére. Ezt követően Soros neve évekre lekerült a politikai napirendről.

A migránsválság

Orbán Viktor kormányzása során akkor kerülhetett véglegesen szembe Soros Györggyel, amikor a miniszterelnök 2014-ben elmondta Tusnádfürdőn híres, az illiberalizmusról szóló beszédét. – Ne az legyen a magyar társadalom szervezőelve, hogy mindent szabad, ami más szabadságát nem sérti, hanem legyen az, hogy amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, te se tedd azt másokkal – mondta 2014-ben a kormányfő.

A miniszterelnök szerint a liberális magyar állam kudarcot vallott a közösségi vagyon megvédésekor, nem védte meg az országot és annak polgárait az egyéni és kollektív eladósodástól.

– A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell – mondta Orbán Viktor. Az illiberalizmussal kapcsolatban leszögezte: megközelítésuk nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő, sajátos nemzeti megközelítést alkalmaz.

Mindez kibékíthetetlen ellentétben áll a Soros által ideálisnak vélt nyitott társadalomtól, amely egyének rendkívül nagy szabadsággal megáldott és atomizált, laza halmazából állna. Ebben a kontextusban Orbán szavai, amelyek erős közösségről szólnak nacionalizmusnak, már-már fasizmusnak tűnhetnek. Természetesen a nemzetközi liberális média mindent megtett, hogy eltorzítsa a beszéd mondanivalóját.

A bevándorlás körüli viták 2015 januárjában kezdődtek, amikor a Charlie Hebdo szatírikus hetilap elleni párizsi terrortámadás után nem sokkal az akkori francia államfő, Francois Hollande számos állam- és kormányfőt meghívott a francia fővárosba egy exkluzív tüntetésre, demonstrálván, hogy Európa „nem fél”. A magyar miniszterelnök úgy nyilatkozott az esemény után, hogy a „bevándorlásról és az azzal összefüggő kulturális kérdésekről az eddigieknél sokkal nyíltabban, őszintébben, teljes egyenességgel kell beszélni”. – A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont – mondta Orbán Viktor, ami Nyugat-Európában kiverte a biztosítékot, ugyanis ott évtizedek óta bevándorláspárti politikát folytattak.

Még ugyanebben az évben robbant a migránsválság, érdemes hozzátenni, a jelenség nem volt előzmény nélküli: míg 2012-ben a Magyarországon benyújtott menedékkérelmek száma 2 157 volt, 2013-ban már 18 900, 2014-ben 42 777, majd 2015-ben már egész évben már 177 135 kérelem érkezett. A Budapestről gyalog Nyugat felé induló migránsok menete még élénken él az ország emlékezetében. Az eseményekre Soros reagált először egy kiáltvánnyal, amely azóta Soros-tervként vált ismertté. A Project Syndicate oldalán napvilágot látott írás szerint az EU-nak évi egymillió migránst kell befogadnia, akiknek fejenként évi 15 000 eurós juttatást kell adni két évig. Az EU-nak támogatnia kell a migráció frontvonalában küzdő országokat évi 8-10 milliárd euróval, Soros Libanont, Jordániát és Törökországot említi. A milliárdos arra szólított fel, hogy az EU egységesítse menekültügyi rendszerét, és hozzon létre egy uniós határőrséget. Mindemellett az Európába igyekvő migránsoknak biztosítani kell a biztonságos eljutás lehetőségét az általuk választott országba. Az EU által alkalmazott menekültügyi szabályokat globálissá kell tenni, és mindemellett mozgósítani kell az NGO-kat, egyházakat, vállalkozásokat, hogy segítsenek a migránsok intergrációjában.

Orbán Viktornak azonban egészen más járt a fejében, és a miniszterelnök is közzétette hatpontos megoldási javaslatát: a kormányfő szerint a tétlen görög határvédelem helyett az EU ellenőrizze az ország határait; a menekülteket és a gazdasági bevándorlókat már a schengeni határon válasszák szét; határozzák meg a biztonságos országok listáját; növeljék meg az EU-ba történő befizetéseket a GDP 1 százalékával tagállamonként és csökkentsék kiadásaikat 1 százalékkal, amivel 3 milliárd eurót lehetne a válságkezelésre fordítani; a migráció frontországaival meg kell állapodni, végezetül pedig hozzanak létre egy önkéntes alapú – vagyis nem kötelező – világkvótát, hogy azok az államok, amelyek szeretnének, szervezetten fogadhassanak be migránsokat.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható.

Magyar Nemzet