2019. december 5.,
csütörtök, Vilma napja

Schmidt Mária: a nemzeti eszme vetette a szemétdombra a szovjet birodalmat

2019. november 14., csütörtök 15:11

Mindezt Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet főigazgatója jelentette ki csütörtökön Budapesten, a Terror Háza Múzeumban rendezett nemzetközi konferencián.

 A XXI. Század Intézet által szervezett A történelem, ami nem ért véget - Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után című tanácskozás nyitóelőadásában Schmidt Mária arról beszélt, hogy kommunisták kisajátították a történelmet, kötelezővé és egyeduralkodóvá tették a marxista, osztályharc-alapú történelemszemléletet. A leigázott nemzetektől elvették a jogot múltjuk értelmezésére, nemzeti szempontú értékelésére - hangoztatta.     A nyolcvanas  években "a rab nemzetek elkezdték kiszabadítani történelmi emlékezeteiket", és ezzel a múlt értelmezése feletti monopólium feladására kényszerítették diktatúrát, ami "a kommunista ideológia kiüresítését és rendszereik legitimációjának szertefoszlását eredményezte".     A "30 éve szabadon" emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos az 1989-90-es "földcsuszamlásszerű változás" okairól szólva a lengyel származású, amerikai politológus, politikus Zbigniew Brzezinski (1928-2017) álláspontjával szemben úgy vélekedett: a pusztán gazdasági szempontoknál sokkal jelentősebb szerepet játszott a szovjet birodalom "szétporlasztásában" a nemzeti szuverenitás visszaszerzésének szándéka.     Ezt úgy fogalmazta meg, hogy 1989-90-ben "a nemzet győzött az osztály felett, a nemzetállam a birodalom felett, a magántulajdon és a piacgazdaság a tervutasításos állami gazdasági modell felett, a szabadság iránti kiolthatatlan vágy a rabságba és szolgaságba kényszerítés felett (.)".     Schmidt Mária szólt arról is, hogy "marxizmussal fertőzött" értelmiségiek "máig sem tudták feldolgozni, hogy a nemzeti eszme (.) vetette a szemétdombra a szovjet birodalmat". Ehelyett Jürgen Habermas baloldali német filozófus véleményét osztják, aki szerint az 1989-90-es események célja a nyugat utolérése volt. Szerinte a nyugat-európaiak azért nem ünneplik a kommunizmus felett aratott győzelmet, "mert időközben magukévá tették a kommunista ideológia megannyi hittételét és átvették módszereit".     Közép-Európára térve ismertette: térségünkben - a nyugati nyomásnak is köszönhetően - mindenhol átmentette magát a posztkommunista elit és "összebútorozott" a liberálisokkal, majd 20 éven keresztül megőrizte gazdasági, kulturális és hatalmi dominanciáját. Ennek folytatását a 2008-as gazdasági világválság azonban "egyszer és mindenkorra" lehetetlenné tette, azonban a balliberális elit nem tudott váltani, s ez okozta bukásukat.     Schmidt Mária előadásában kitért arra is, hogy a 2015-ös migrációs válság előidézésében a nyugat-európai politikai elit "tevőlegesen részt vett" a Közel-Kelet destabilizálásával. "Ideológiai elfogultságukban nem vettek tudomást arról, hogy a nyugatbarát politikusok eltávolítása után vagy a radikális iszlám kerül helyzetbe, vagy radikális iszlám, más lehetőség nincs" - szögezte le.     A migránsok kötelező elosztási kvótájának tervére utalva úgy vélekedett, hogy (a nyugat-európai elit) "a beözönlők láttán, akciójuk kellemetlen következményeinek egy részét azonnal át akarták hárítani azokra a kelet-európai országokra, amelyek a válság előidézésében semmilyen szerepet nem játszottak".     Előadása szerint az illegális migrációban "inváziót" látó közép-európai országok egységbe tömörülése, saját érdekeik érvényre juttatása, határaik megvédése a nyugatiak számára "nem várt, felettébb kényelmetlen fejlemény" volt, ami annak is köszönhető, hogy nem értették meg 1989-90 üzenetét.     Schmidt Mária értékelése szerint a migráció miatt 2015-ben Európa keleti és nyugati törésvonala is megjelent a 2008-as válság okozta, már meglévő észak-déli megosztottság után.     Németországot példaként említve a történész arról is beszélt, hogy az ország újraegyesítése azért sikerült "féloldalasra", mert a "múlttagadó és identitását vesztett" nyugati elit a keletiek gondolkodásbeli eltérésiről nem vett tudomást.     Mint vélekedett, a nemzeti kérdés 30 évvel ezelőtti diadala és az azóta is tartó közép-kelet-európai reneszánsza mára átgyűrűzött a Nyugatra is, amit azon törekvése idézett elő, hogy az Európai Uniót birodalommá változtassa. "Ez késztette ellenállásra a nemrég újra szabaddá váló egykori rab nemzeteke" - jelezte.     Schmidt Mária azt mondta: "1989-90 azt is megmutatta, hogy az utópikus célokból kiábrándult kelet-európai tömegek vissza akarnak térni a normalitáshoz".     "A nyugati élcsapat ezzel szemben (.) késlekedés nélkül új utópikus projekt után nézett, amit a nyitott társadalomban meg is talált" - mutatott rá, majd szavai zárásaként úgy összegzett, hogy ez a globalizmus gazdasági céljait kiszolgáló elmélet a nemzetállamok lebontását hirdeti, mert azok akadályokat gördítenek a javak, az emberanyag és a kereskedelem mozgásának útjába.     A tanácskozáson mások mellett Ivan Krastev, a szófiai Liberális Stratégiák Központjának igazgatója, Francesco Giubilei, az olaszországi Fondazione Tatarella elnöke és Frank Füredi, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa tartott előadást, illetve kerekasztal-beszélgetést is rendeztek. 

 

MTI