Egészen a legutóbbi időkig egyike volt azoknak a mély fedésben lévő német politikusoknak, akik minden idegszálukkal arra összpontosítanak, hogy ne vegyék rajtuk észre, hogy németek és keresztények - írja Schmidt Mária az Európai Néppárt frakcióvezetőjéről és csúcsjelöltjéről, Manfred Weberről.
A történész azt is megjegyzi a Néppártról: "a népet az elitre, a kereszténységet az ateizmusra, régi értékeit pedig liberálisakra cserélte le, hogy ezzel nagykoalíció-kompatibilissé tegye magát. Pont úgy, ahogy német anyapártjai tették. A CDU és a CSU, valamint állandó szövetségese az SPD, már csak az elitek egyre szélesebb körű összefogásától remélhetik hatalmuk megőrzését.
Mára a szélsőségesen liberális elvek mindegyikét magukévá tették, úgy a gazdaságpolitikában, mint a társadalomszervezésben. Ebben Angela Merkel járt az élen, akinek elvtelensége minden határon túlment - tette hozzá.
Visszatérve Weberre, Schmidt Mária azt írta: egyszerre csak kidugta a fejét a takarásból, hogy mindjárt Magyarország ellen forduljon. Ellenünk szavazott a Sargentini-jelentés vitájában. Ő maga fogalmazott úgy, hogy Magyarország ellen szavazott, ezzel is mutatva, mi az a politikusi minőség, amit képvisel. És ez csak a kezdet volt. Kisvártatva szorgalmazni kezdte, hogy zárják ki a Fideszt az Európai Néppártból.
Ezzel kapcsolatban a Terror Háza Múzeum főigazgatója kifejti: "Nem értem, miért? Miért pont most, a kampányban kellene ezzel foglalkoznia a Néppártnak, hiszen politikai egyszeregy, hogy a belső viták mindig az ellenfeleknek kedveznek. Arra persze nem könnyű válaszolni, hogy mit is keres a Néppártban a Fidesz akkor, amikor a Néppárt már rég kizárta önmagát önmagából, ezért az a valami, ami maradt belőle, annyira érdektelen és jellegtelen, hogy a múlt heti cirkusz nélkül senki emberfiának nem tűnt volna fel, hogy ilyen képződmény egyáltalán létezik. Szóval, Weber hirtelen kijött az altatásból és feltételeket kezdett szabni Orbán Viktornak. Felsorolta, miket kell teljesítenie ahhoz, hogy a Néppártban maradhasson. (De most tényleg, minek?) A feltételeket elolvasva ledöbbentem, és Sztálin elvtárs tanítására gondoltam, aki azt mondta: mindig van lejjebb. De ennyire? ̶ kérdezem én".
„A németeknek teljesen elgurult a gyógyszerük?” - teszi fel a kérdést, majd így folytatja:
Mégis mit gondolnak magukról? Védelmi képességük nincs, ezért biztonságot nem képesek az Uniónak nyújtani. A kiszámíthatóságról és a megállapodások betartatásáról nem tudnak, vagy nem akarnak gondoskodni. Szoft politikájuk nincs. Önzésük és filléreskedésük rég felzabálta az Európai Unió minden magasztos eszméjét. A geopolitikát nem értik, stratégiai gondolkodásuk megszűnt. Görögországról és a Balkánról kiszorultak. Olaszországot kioktatják, mert szóba áll Kínával, hogy másnap a német kancellár, a francia elnök és a kivételesen józannak tűnő Juncker ott feszítsenek a kínai elnök mellett, zsíros üzleteket remélve! A Merkel ̶ Putyin-paktum az irántuk táplált bizalom maradékát is felélte a térségünkben. Az USA-val eljegesedett a viszony. Nem kéne elkezdeni gondolkozni, ha még van arrafelé valaki a Rajna mentén, aki tud?
Schmidt Mária szerint az "ámokfutásra szakosodni látszó Weber ma éppen azt találta ki, hogy az Unióval szemben kritikus pártok „ne kapjanak pénzt az európai kasszából.” A németek szíve helyén már jó ideje pénztárgép kattog, de újabban minden jel szerint az agyuk helyén is. Milyen demokráciafelfogás ez? Kié az Unió pénze? Eddig úgy tudtam, hogy az uniós polgárok befizetéseiből származik, és most hirtelen kiderült, hogy Weber úr és a hozzá hasonlók zsebpénzéről beszélünk, amiből annak adnak, akkor és olyan feltételek mellett, ahogy éppen gondolják"
"Remélem, ebből a Weberből nem lesz semmi. Már így is sokkal magasabbra jutott, mint kellett volna. Juncker dülöngélése, feleségével folytatott mobilozása a pulpitusról, legalább elszórakoztatott, miközben persze kínosnak találtam. De Weberben nincs semmi szórakoztató. Ő csak kínos" - összegzi a néppárti csúcsjelölt kvalitásait a történész.
Figyelő
