„A Lisszaboni szerződés 263. szakasza ad lehetőséget arra, hogy bármely uniós intézmény által elfogadott jogi aktust egy tagállam kormánya megtámadjon, Magyarország élni fog ezzel” – jelentette be hétfőn Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.
A szavazatok számolása körül kialakult vita miatt az Európai Bíróságon támadja meg Sargentini-jelentés eredményét a magyar kormány. Álláspontjuk szerint a tartózkodó szavazatokat is be kellett volna számítani a voksoláskor, úgy pedig nem lett volna meg a szükséges kétharmados többség.
A szavazatok számolásának módszerét tavaly egészítették ki egy mondattal, amely szerint csak a mellette és az ellene leadott voksokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amikor a szerződések különleges többséget írnak elő.
Az eljárási szabályok reformját levezénylő a brit EP-képviselő az index.hu-nak azt írta: nem ért egyet a magyar kormány álláspontjával, szerinte a Sargentini-szavazás nem különleges, a kivétel csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor a szerződés azt írja elő, hogy a parlament a teljes tagság többségével szavazzon valamilyen irányba.
Az Alapjogokért Központ szerint a képviselő önmagának mond ellent. „A szerződé a 7-es cikkely esetében egyértelműen kettős feltételt támaszt. Egyszerre kell meglennie a leadott szavazatok kétharmadának és egyébként az összes parlamenti szavazat felének, tehát magának mond ellent a brit képviselő, hiszen azt mondja, hogy meg kell lennie az összes szavazat felének, az a különleges eset, jelen esetben a szerződés éppen ezt támasztja követelményként” – magyarázta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.
A Miniszterelnökség államtitkára szerint a szükséges szavazatok száma, aránya, és annak számítása nem lehet vélemény kérdése.
„Ténykérdés, hogy a kétharmad egy különleges többséget jelent az EP eljárási szabályzata különleges többség esetén az alapító szerződésekre mutat. Az alapító szerződések 354. cikkelye kimondja, hogy a 7-es cikkelyről történő szavazás esetén a leadott szavazatok kétharmados többségére van szükség, egyértelmű, hogy különleges szabályról van szó és egyébként sem írhatná felül az EP eljárási szabályzata az alapító szerződéseket” – fejtette ki Varga Judit, európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár.
A Hír TV által megkérdezett nemzetközi jogász szerint ugyanakkor az sem biztos, hogy az ügyet befogadja majd az Európai Bíróság, ugyanis a döntésnek, tehát a jelentés elfogadásának nincsen jogkövetkezménye Magyarországra.
„Meghatározott körben lehet az Európai Parlament aktusait megtámadni, azokat lehet, amelyek jogokat és kötelezettségeket hárítanak, amelyeknek jogi hatása van harmadik személyre. Ez a döntés nem ilyen, ez csak felkéri a tanácsot, amelynek jogában van úgy dönteni, hogy eljár, vagy nem jár el egy bizonyos eljárással. Harmadik személyek itt nem érintettek, tehát ezen az alapon nem megtámadható” – mondta Nagy Boldizsár.
Az Európai Bíróságot nem köti határidő az ügy elbírálására.
