A magyar és a lengyel kormány elfogadta a német EU-elnökség ajánlatát, így kompromisszum született az EU mintegy 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagjáról – írta a Bloomberg szerdán. Értesüléseik szerint Budapest, Varsó és Berlin bólintott rá az egyezségre, amit további 24 országnak is el kell fogadnia. Ez az uniós állam-és kormányfők eheti, kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján sikerülhet.
Emlékezetes, tegnap este Orbán Viktor Varsóban, a lengyel kormányfővel folytatott tárgyalását követően kijelentette: „Úgy gondolom, közel lehetünk a megegyezés eléréséhez, ami győzelem, jó eredmény Magyarország és Lengyelország számára, illetve nagyon jó lehet az Európai Uniónak is”
A Reuters szerda délután arról cikkezett, hogy még a csütörtöki EU-csúcstalálkozó előtt végső megállapodásra akarnak jutni a csomag részleteiről. Idéztek egy neve elhallgatását kérő diplomatát is, aki szerint van „némi nyomás” a kidolgozott alkun. Azt már a hírügynökség tette hozzá, hogy minden szem Hágára szegeződik: a liberális Mark Rutte kormányfőnek, a magyar és lengyel páros ellenlábasának is bele kell egyeznie a kompromisszumba.
A huszonhét uniós tagállam EU-nagykövetei mindenesetre már szerda délután asztalhoz ülnek, ahol eldőlhet, hogy első ránézésre miképp vélekednek a tagországok Budapest, Varsó és Berlin egyezségéről.
Azt később egyébként még az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia.
Mi lehet a kompromisszumban?
A Deutsche Welle értesülései szerint a jogállamisági rendelethez csatolnak egy záradékot, amely kifejezetten leszögezi, hogy a források lehetséges elvonása csak az EU pénzügyi érdekeinek összefüggésében valósulhat meg.
Ez azt jelenti, hogy az EU-ban lényegében kimondják: sem a migráció, sem a családpolitika ügye, az azok miatti nézetkülönbségek nem jelenthetik szankciók alapját.
Megerősítésre kerülne az eredeti szövegben is szereplő vészfékmechanizmus: tehát a büntetendő, jogsértésekkel vádolt kormány gyakorlatilag bármikor az uniós csúcsszerv, az Európai Tanács elé vihetné az aggályait. Annak pedig haladéktalanul napirendjére kellene tűznie az ügyet.
Fontos előrelépés lenne az is, amit az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen korábban már emlegetett: a szóban forgó állam az Európai Unió Bíróságán is megtámadhatná a kilátásba helyezett szankciókat, amit a végrehajtó szerv, az uniós bizottság csak az ítéletet követően alkalmazna. Ez a gyakorlatban több évig húzódó jogvitákat is jelenthet.
Kérdéses, hogy az átdolgozott jogállamisági feltételrendszerrel a balliberális többségű Európai Parlament egyetért-e, ugyanis a testületnek is rá kell majd bólintania a végső megállapodásra. Ha csak a beharangozott csomag utolsó elemét vesszük figyelembe, már ott érdekellentét feszül: az EP eredetileg azt szerette volna, ha a szankciós eljárás egésze mindössze hét-nyolc hónapot vesz igénybe.
A cikk frissül.
Kapcsolódó cikkünk:
Orbán: Jó esélyünk van a győzelemre az EU-s költségvetési vitában
