Rétvári Bence azt mondta: nincs kommunista rendszer kényszermunkatáborok nélkül, és minden kommunista országban voltak, akik kiszolgálták a rendszert. Ezeknek az embereknek gyengébb volt a magyarságuk, mint a kommunizmusba vetett hitük - tette hozzá -, éppen úgy, ahogy manapság egyes liberális és baloldali politikusoknak Bukaresttől Brüsszelig fontosabb a választott ideológiájuk, mint Magyarország.
Ezek a politikusok a hazájukat gyengítik, a magyarság ellen lépnek fel - mondta a kereszténydemokrata politikus.
Rétvári Bence kiemelte: kötelesség emlékhelyeket állítani az 1948 és 1953 között hortobágyi kényszermunkatáborokba kitelepített több mint tízezer embernek. Már nem lehet eltüntetni a Tabánban a hortobágyi kitelepítetteknek állított emlékművet és a kommunizmus áldozatainak óbudai központi emlékművét - mondta.
A kormány 495 millió forinttal támogatja, hogy a Hortobágyon is létesüljön emlékhely, amelynek feladata, hogy elégtételt adjon az elhurcoltaknak és emlékeztesse a történtekre a fiatalokat.
Hozzátette: gyűjtés indul, várják az egykor elhurcoltaktól tárgyi emlékeiket, amelyek a hortobágyi táborokhoz kapcsolódnak. A tárgyakat az emlékhelyen állítják ki.
Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviseletének vezetője a rendezvényen azt emelte ki: a felelős emlékezetkultúra kialakításához fontos az egykori rémtettek tudományos vizsgálata és megismertetése az új generációkkal.
Eötvös Péter, a Kommunizmus Bűnei Alapítvány kuratóriumának elnöke azt hangsúlyozta: nem merülhetnek feledésbe a történtek, az új generációknak is meg kell ismerniük, hogy milyen veszélyekkel fenyegetnek a baloldali diktatúrák.
A hortobágyi kényszermunkatáborok emlékhelye című konferenciát a Konrad Adenauer Alapítvány, a Kommunizmus Bűnei Alapítvány és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szervezte.
MTI
