Tényleges életfogytiglant kapott a romagyilkosságok első három vádlottja, negyedik társukra pedig 13 év fegyházbüntetést szabott ki a Budapest Környéki Törvényszék. Az elsőfokú ítélet ellen a vádlottak és az ügyész is fellebbezett. A tanácsvezető bíró szerint K. Árpád, K. István, P. Zsolt és Cs. István egyértelműen rasszista indítékból ölt, céljuk pedig a cigányok által elkövetett bűncselekmények számának visszaszorítása volt. 2008 és 2009 között kilenc településen támadtak meg fegyverekkel és Molotov-koktélokkal romákat. 6 embert öltek meg.
Az első helyszín a Pest megyei Galgagyörk. Itt kezdődött 2008 júliusában a cigányok elleni támadássorozat. A banda tagjai ezután további 8 helyszínen, Piricsén, Nyíradonyban, Tarnabodon, Nagycsécsen, Alsózsolcán, majd 2009-ben Tatárszentgyörgyön, Tiszalökön és Kislétán támadt fegyverekkel és gyújtópalackokkal romákra. Hat embert megöltek, köztük egy 5 éves kisfiút, öten pedig súlyosan megsebesültek.
Öt évvel az első támadás után nyugodtan és magabiztosan érkeztek a tárgyalóterembe a vádlottak. A Budapest Környéki Törvényszék majdnem két és fél év után hirdetett elsőfokú ítéletet. „Elsőrendű vádlott bűnös emberölés bűntettében részben mint tettes, részben mint társtettes, részben mint bűnsegéd” – fogalmazott Miszori László tanácsvezető bíró. A törvényszék az első-, a másod- és a harmadrendű vádlottat is tényleges életfogytiglanra ítélte. A negyedrendű vádlott, Cs. István, aki a két utolsó támadásban vett részt sofőrként, 13 év fegyházat kapott. Az ítélet indoklását a K. testvérpár már nem akarta végighallgatni, ezért a bíró engedélyével kivezették őket a tárgyalóteremből.
A tanácsvezető bíró szerint a vádlottak aljas indokból, egyértelműen rasszista indítékkal, előre kitervelten követték el a bűncselekményeket. A támadássorozat ötlete az elsőrendű vádlotté volt, K. Árpád ugyanis elégedetlen volt az igazságszolgáltatás működésével a cigányság által elkövetett bűncselekmények ügyében, és azt gondolta, hogy csak fegyverrel lehet rendet tenni. Ezért mentek azokra a településekre, ahol a romák bűncselekményeket követtek el magyarok ellen.
„Azért kell így minősíteni, mert maguk a vádlottak szövetkeztek úgymond arra, hogy egymással, (…) a cigány etnikum ellen hajtanak végre bűncselekményeket, megrendszabályozást, megzabolázást, megfélemlítés érdekében. A cselekményüket nem motiválta más. Márpedig ez erkölcsileg megengedhetetlen, egy ország nem engedheti ezt meg magának” – fogalmazott Miszori László. A bíró szerint a két halálos áldozatot követelő nagycsécsi támadás volt a fordulópont. A gyilkosság nagy sajtónyilvánossága miatt ettől kezdve a vádlottaknak már az emberölés volt a céljuk.
Az áldozatok hozzátartozói az életfogytiglani büntetésekkel egyetértenek, Cs. István 13 éves fegyházbüntetését viszont kevésnek tartják. Az ügyész a negyedrendű vádlott, Cs. István büntetésének súlyosításáért, a vádlottak pedig enyhítésért, illetve felmentésért fellebbeztek. Ekkor a K. testvérek is visszatértek a tárgyalóterembe.
A tanácsvezető bíró indoklása szerint azért döntött a kiszabható legszigorúbb büntetés mellett, hogy az ítéletnek visszatartó hatása legyen.
Vizsgálnák a Gyurcsány-kormány felelősségét
A Gyurcsány-kormány felelősségét is vizsgálnia kellene a romagyilkosságok ügyében a Fidesz szerint. A gyilkosságok titkosszolgálati hátterét vizsgáló parlamenti bizottság jelentése szerint K. István másodrendű vádlottat 2004-től figyelte meg az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal. Ezt 2008-ban, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején, az első romák elleni támadás előtt fél évvel állították le. Bővebben »»»
A romagyilkosságok ügyében született elsőfokú ítélet azt erősíti, hogy Magyarországon a rasszista bűncselekmények elkövetői közül senki sem menekülhet meg a törvény szigora elől, a különösen kegyetlen gyilkosok méltóképp megbűnhődnek tetteikért. Ez áll az emberi erőforrások miniszterének ítélethirdetés után kiadott közleményében. Balog Zoltán hangsúlyozza: bízik benne, hogy az ítéletet másodfokon is megerősítik és így mindenki megérti majd, hogy az áldozatok mellett kell kiállni, mert ez nem többség vagy kisebbség, hanem emberi méltóság kérdése.
