A kormányzati igazgatásról szóló törvény értelmében a köztisztviselőkre is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint azokra, akik a versenyszférában dolgoznak.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok tisztviselői 2016-ban csaknem 40 milliárd forintos béremelési programban vettek részt, ebbe beépítették a cafeteriát is.
Vitathatatlan előnye, hogy benne vannak a lehetőségei, hogy jelentős illetményfejlesztés valósuljon meg.
Ezt már a Munkástanácsok munkajogásza mondta híradónknak. Szabó Imre szerint ez a szabályozási logika a menedzsment szempontú közigazgatást helyezi előtérbe, ugyanis a munkajogi szabályok a versenyszféra joganyagához közelítenek.
„Meg van annak a lehetősége, hogy egy igen jelentősnek is mondható illetmény fejlesztés megvalósuljon a központi közigazgatásban. Ezzel együtt van több olyan pontja a törvénynek, ami kritika tárgyát képezik munkavállalói oldalról is. Ilyen, hogy alapvetően azok a komparatív előnyok egyébként jellemzik a közférának a munkajogát ezt némileg megtörni látszik ebben az új szabályozási logikában. Ez megnyilvánul munkaidő szabályoknak az átalakításában itt különösen a munkaközi szünetet említeném, amely nem képezi a munkaidő részét, vagy éppen a szabadságoknak az átalakítását” – mondta Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok Titkárságvezetője.
Alapszabadságuk 20 nap, ezen túl azonban pótszabadságra jogosultak: a kormánytanácsos például három plusz napra jogosult, így egy évben 23 nap szabadság jár neki. A vezető kormánytanácsos - pótszabadsággal együtt - 25 napot, a kormányfőtanácsos huszonhét, a vezető kormányfőtanácsos huszonkilenc napot tölthet szabadságon.
A kormányzati főhivatalban és a központi hivatalokban dolgozó kormánytisztviselőket is hasonló mértékű szabadság illeti meg.
De jár a gyermekek után is: egy gyermek esetében négy, kettőnél nyolc, három és annál több gyermek esetében pedig két hét pótszabadságot kapnak.
A kormánytisztviselők 2018. december 31-ig felhalmozott szabadságának megváltásra összesen 9 milliárd 800 millió forintot fizettek ki, ez fejenként átlagosan több, mint félhavi fizetést jelent.
Mindezek ellenére már hétfőn tiltakozott az ellenzék. Demonstrációt is szerveztek az általuk „közszolgálati rabszolgatörvénynek” nevezett jogszabály ellen.
A Fidesz szerint az ellenzék csak ürügyet keres, hogy támadni tudja a kormányt.
„Próbálják hergelni az embereket egy olyan kérdésben, ahol – hát emlékezzünk arra, hogy amikor ők kormányoztak akkor mi volt a helyzet. Elvettek egy havi bért a köztisztviselőktől. Ezzel szemben a Fidesz kormányzása óta a köztisztviselői bérezés emelkedett. 30 százalékkal emelkedett ugye a megyei kormányhivatalok esetében, most pedig a központi közigazgatásban dolgozóknál is 30 százalékos béremelés az amire sor kerül. Szerintem ezek a tények önmagukért beszélnek” – nyilatkozta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója-.
A változás a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint a megyei, járási és központi kormányhivatalok dolgozóit, a nyugdíjfolyósítónál dolgozókat és a Magyar Államkincstár valamennyi kormánytisztviselőjét és ügykezelőjét érinti.
