Újra kellene gondolnia az Európai Uniónak az Oroszországgal szembeni szankciókat – Orbán Viktor szerint. A miniszterelnök a Kossuth rádió 180 perc című műsorában azt mondta, a szankciókkal lábon lőttük magunkat, a megszorítások ugyanis többet ártanak nekünk, illetve az exportra termelő országoknak, mint Oroszországnak. A kormányfő a második negyedéves GDP-adatról azt mondta, a csaknem 4 százalékos növekedés mögött valójában az áll, hogy a magyar emberek dolgozni akarnak.
Az elmúlt nyolc év legjobb GDP-adata logikus következménye a kormány gazdaságpolitikájának – mondta a szokásos rádióinterjúban a miniszterelnök. Orbán Viktor hangsúlyozta: nem egyszeri intézkedésnek, hanem a termelés bővülésének és a javuló munkaminőségnek köszönhetően nőtt csaknem 4 százalékkal a magyar gazdaság a második negyedévben.
„Miközben Magyarországon jelentős gazdasági növekedésünk van, annak jelentős része, a fogyasztás nem is bontakozhatott ki igazán, mert miközben nagy növekedés van, aközben az emberek leépítik a korában fölvett hiteleikből fakadó tartozásaikat. Ez egy másik nagyon fontos, nagyon pozitív fejlemény. Azt gondolom, hogy a magyar gazdaságban még van tartalék. Megismétlem, ma 4,1 millió ember dolgozik, és mi egymillió munkahelyet ígértünk tíz esztendő alatt, de most már úgy látom, hogy ezen túl tudunk lépni, meg lehet, sőt meg is kell célozni az ötmillió dolgozó emberre épülő magyar gazdasági modellt” – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő emlékeztetett, hogy 2010-ben kétmilliónál kevesebben fizettek adót, míg most több mint négymillióan. Célként az ötmillió dolgozó emberre épülő magyar modellt nevezte meg, amelynek a közmunka szerves része marad. „A munkavágyat, a dolgozni akarást, a megélhetésért való küzdelem képességét munkalehetőséggé kell alakítani, vagyis az államnak ilyenkor munkalehetőséget kell teremteni a magángazdaság mellé, ez a magyar modell egyik legfontosabb tulajdonsága” – mondta a kormányfő.
Az Európai Unió és Oroszország hosszú távú együttműködését a miniszterelnök konferencián vitatná meg, a kölcsönös szankciókat Orbán Viktor – a szlovák miniszterelnökhöz hasonlóan – károsnak tartja. Oroszország az uniós gazdasági büntetőintézkedésekre válaszul múlt héten megtiltotta a nyugati mezőgazdasági termékek jelentős részének importját.
„Ezt úgy mondják a politikában, hogy lábon lőttük magunkat, tehát nemcsak arról van szó, hogy az uniónak kompenzálnia kell valamilyen módon azokat a termelőket – legyen az lengyel, szlovák, magyar vagy görög –, akiknek most veszteségeik vannak, hanem érdemes átgondolni az egész szankciós politikát. Én a magam részéről sosem hittem abban, hogy a gazdasági szankciók politikája eredményes lehet, abban pedig biztos voltam, hogy egy exportra épülő gazdasági rendszerben – és a magyar gazdaság olyan, hogy exportra termel –, tehát egy olyan ország számára, amely el akarja adni a termékeit, bárhol a világban, bármilyen gazdasági szankció mindig ellentétes a nemzeti érdekeinkkel” – hangsúlyoztat Orbán Viktor.
A kormányfő érintette a vallásháborúvá mélyült iraki válságot. Orbán Viktor az elvallástalanodással magyarázza, hogy az európai gondolkodásban a vallásháború múltbeli társadalmi jelenséggé vált. „És amikor megjelenik itt és most a maga véres valóságában, hogy irtják a keresztényeket, a mi fajtánkat, azokat, akik velünk egy kultúrközösségbe tartoznak, ezeket az embereket irtják azért, mert velünk hasonló módon gondolkodnak ember és az Isten kapcsolatáról, akkor hirtelen nem tudunk mit kezdeni ezzel a dologgal, nem jön ki a száján az európai intézményeknek az a mondat, hogy keresztényüldözés zajlik a világban” – fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor a rádióinterjúban is elmondta a tusnádfürdői beszédének sokat bírált központi gondolatát, amely szerint a magyar kormány nem liberális demokráciát épít, hanem olyan demokráciát, amelynek nem az egyéni érdek az alapja, hanem a közjó. A miniszterelnök szerint a magyar modell eredményességét az uniós összehasonlításban kiemelkedő GDP-adat is igazolja.
