2006. őszéről beszélt a volt miniszter a nemzetállamról és a jogállamról rendezett konferencián, Budapesten. Balog Zoltán azt mondta: a Gyurcsány-kormány akkor súlyosan megsértette a jogállamiságot. „Az a tény, hogy 1956. után először vezényletek karhatalmat a saját polgáraik ellen egy Magyarországon ilyen tömegméretekben, az a kijelentés mindenképpen megállja a helyét” – így a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Balog Zoltán.
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint a jogállam alapja a jogbiztonság, a kiszámíthatóság és az előreláthatóság. A Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig azt mondta: a jogállamiság ismérve a demokrácia: a többség dönt, a többség alakít kormányt és neki van joga a hatalom gyakorlására. Ez pedig Magyarországon megvan.
„Vannak olyan helyzetek, amikor egy állam, egy állam szuverenitása, a közösség védelme, az mindent megelőző cél lehet, olyan mértékben, hogy bizonyos alapjogok radikális korlátozására, vagy akár megszüntetésére is, átmenetileg, a veszély fennállta alatt van lehetőség” – fejtette ki Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter.
Az Alapjogokért Központ igazgatója úgy fogalmazott, a jogállamiság a liberális oldalnak egy világnézeti fogalom, amit úgy értelmeznek, ahogy ők akarják. „Ezt a liberális kánont úgy állítják be, mint hogyha ez egy semlegességi követelménycsoport lenne, és valójában ezen semlegességi követelmény, ami valójában világnézetileg liberális, csak az ezzel telített demokrácia a demokrácia. Tehát, ebben az értelemben egyedül a liberális demokrácia a demokrácia, és minden más típusú – akár szociális, akár kereszténydemokrácia – az kívül esik ennek a hatókörén. Ergo, ami nem illeszkedik bele a liberális demokrácia fogalomba, ami egy világnézeti kategória, az sérti a jogállamiságot” – hangsúlyozta Szánthó Miklós.
Az LMP volt társelnöke cinikus érvelésnek nevezte Szánthó Miklós mondatait. Schiffer András szerint ugyanis az unióban van egy egységes meghatározása a jogállamiságnak, de ezt Magyarország nem tartja be. „Egy jogállamban, érvényesül a kiszámíthatóság, az előreláthatósága a jogszabályi környezetváltozásának, magyarul a jogbiztonság. Ma ez Magyarországon nem így van. Hogyha valakinek a vagyona, üzleti érdekeltsége, befektetése egy hatalmi érdekcsoport céltáblájává válik, akkor a jogbiztonságot egy pillanat alatt a jogalkotó, a törvényhozás félre tudja tenni. Ez egy jogállamban nem lehetséges” – véli Schiffer András.
A Miniszterelnökség államtitkára szerint viszont Magyarország jogállam, ahogy minden európai ország az a saját maga megfogalmazásában. „A jogállam különböző. Minden ország másképpen jogállam. És itt kapcsolódik be a nemzetállam fogalma, hogy csak nemzetállamok lehetnek jogállamok. Ez is ősi, európai tudás. Egyszerűen nem lehet e feletti szinten jogállamot létrehozni. Azért, mert ez az európai kontextusban szét fogja feszíteni azokat a kereteket, amelyre ezek a fogalmak épülnek” – húzta alá Orbán Balázs.
Az adatvédelmi biztos szerint jogállamiságunk és nemzetállamiságunk akkor maradhat meg az unióban, ha a nemzeti szuverenitásunk megmarad.
